Tapasztalatok egy teamben - melynek egy tagja megkapta a Nobel díjat. Helena kutatásai: Betegségek megelőzése - szerintem

Tapasztalatok egy teamben - melynek egy tagja megkapta a Nobel díjat. Helena kutatásai: Betegségek megelőzése - szerintem

DOHÁNYZÁS – KISEBB KOCKÁZATTAL (Vitaminokkal a szabad gyökök és más ártalmak ellen)

DrTÓTH IBOLYA  Dr KOSÁRY JUDIT  Dr MORAVCSIK ENDRE

Az Indiumról tudományosan

                                                                       Dr ROBERT LYONS  Dr  TÓTH IBOLYA                                                          

Indium szulfát szerepe a gyógyászatban

Bevezetés

Szeretném megköszönni kollégáimnak, barátaimnak és minden kedves olvasómnak, akik folyamatos  kíváncsiságukkal arra buzdítottak, hogy tovább foglalkozzam az Indium Szulfat élettani hatás mechanizmusával, és tárjam fel azokat az ismeretlen tényeket, melyek felületesen vagy nem  egyértelműen voltak magyarázva előző könyvemben.

Az első kiadásban mindössze az volt a célom, hogy érdeklődést ébresszek az emberekben és a kutatókban egyaránt.

Ezt sikerült elérnem, hiszen rövid idő alatt négy nyelven közel két millió példány fogyott el, az Indium a Hiányzó  Nyomelem című könyvecskéből. Ami meglepetés volt számomra is majdnem ugyan annyi termék is eljuthatott a felhasználókhoz, Az eredmény nem is maradt el, érdeklődők sokasága örömmel jelezte, hogy az indium szulfat valóban javított életvitelükön. Sokan úgy érezték egészséges életmódjuk és életvitelük mellett az indium szulfat egy pluszt tudott nyújtani számukra. E csodálatos nyomelem sokak által tesztelt és tanulmányozott. Sok beteg azzal tért vissza hozzám, hogy közérzete javult, energiájuk határtalan és emésztésük minden esetben javult.

Két éves kitartó munka eredménye nyomán bizonyosságot kaptunk arról, hogy az Indium-Szulfat valóban jótékonyan hat szervezetükre. Kutatások sora bizonyítja, hogyan segíti szervezetünk keringési rendszerét, és hogyan befolyásolja az endokrin rendszerűnket és választ kapunk arra is hogy, hogyan gátolja vagy segítheti a természetes öregedési folyamatokat. Az Indium szulfat minden hiedelemmel szemben nem mérgező LD 50-e1200 csepp-Kg.

Az Indium kiszereléstől függően lehet toxikus akár carcinogen is, mint például az Indium Klorid szájon keresztül adagolva 300 mg-kg mérgező hatást fejthet ki, de ezt megerősíteni egyértelműen nem lehet, mivel csak kevés állatkísérlet áll rendelkezésre. Sokan a kollégák közül jól ismerik, hogy az Indium foszfid oxidációs stressz hatása elősegíti a tüdőrákos elváltozásokat éppen ezért a kutatók elővigyázatosságból nem javasolják szájon át való adagolását.

A teszt anyagot az East Park Research által gyártott INDIUM-XL formulával végeztük. Toxikológiai elváltozást nem észleltünk.

AZ INDIUM GEOKÉMIÁJA

Az Indium Szádeczky- Kardos Elemér (1955) szerint oxikalkofil elem. Az indium leggyakoribb alakja In3+ amelynek az ionrádiusza 0,84 .Ǻ vagy 0,92 Ǻ Az  indium a  természetben kizárólag csak rejtve található a hozzá hasonló ion rádiuszú Zn2+ (0,83 Ǻ) Fe2+ (0,83 Ǻ) és Mn2+ (0,91 Ǻ) mellett. A földkéregben a korai liquidmagmás pirrhotin kiválásokban valamint a gránithoz monzonithoz kapcsolódó szulfid ércekben másrészt oxigéntartalmú ásványokban pl:a bázisos kőzetek piroxénjeiben, továbbá a pneumatolitos ércesedések ón és wolfram ásványaiban jelenik meg.  Goldschmidt és társai, továbbá Ahrens és Preuss  muszkovitban, kolumbitban, szideritben, Wi-ásványokban és kalkopiritben mutatták ki.

 Utóbbi ásványokban részben talán Sn4+-et, részben Fe2+ helyettesíti. Legnagyobb mennyiségben, a szfaleritben találták. A Zn2+-hez nemcsak ionrádiusz tekintetében, hanem atomszerkezetileg is közel áll. Az indium nagyobbb mértékben szulfofil, mint a gallium. Az indium főleg hidroterm ércesedésekben válik ki, megfelelően atomszerkezetéből is következő kalkofil jellegének. Galenitben is megjelenik, állítólag szilárd oldatként. Egyes területek indium tartalma feltűnően nagy, pl. Pitkaranta (Finnország) vidékén a szfaleritben több mint 1% In van, ugyanott a szilikátok is In tartalmúak (Eramestsa). Tehát nemcsak a Ga, hanem az In is - úgy látszik – kifejezett provinciákat alkot. Az üledékes kőzetekben is főleg a Fe 2+-és Mn 2+ helyettesíti. Így az oxiditekben és a reducitekben (sziderit, tengeri foszfát) és talán a tengeri karbonátokban is dúsul a homokkőben és agyagban átlagosan 0,3 –0,5 g/t indium van. Az indium szórt elem.Önálló ásványa nincsen. Klark értéke kicsi. A humán gyógyászatban is használatos.

Az indium a gyógyászatban.

Az indiumot évek óta használják az egészségügy területén, de széleskörű táplálékkiegészítő szerepe elég újkeletű. A homeopátiás gyógyszer, az Indium Metallicum, már hetven éve használatos olyan területeken, mint a fogfájás, migrén, torokfájás nyak, váll és izomfájdalmak. Egy másik homeopátiás referencia listaszerűen említi az indium által kezelt bántalmakat, mint például: depresszió, fejfájás, fokusz- hiányosság, szédülés, szemfájdalom, orrfolyás, szájüregi sebek, étvágytalanság, hányinger, hasi fájdalmak, bélrendszeri problémák , menstruációs zavarok. Eredetileg 1980-ban szabadalmaztatták az indiumot mint táplálék-kiegészítőt, majd 1999-ben történt a  Food and Drug Administratio, FDA által az újra-szabadalmaztatás. Az FDA tanulmányai szerint az engedélyezett Indium XL készítményből egy teljes üveg 1/20-a annak a mennyiségnek ami túladagolást okozhatna. Az adagolásnak a 20000-szeresére lenne szükség, hogy az indium mérgező hatású legyen a szervezetre, Dr Henry Schroeder 1971-es tanulmányában kifejti, hogy az indium nem mérgező, ha az előírt mennyiség jut a szervezetbe. Az indium megakadályozta az MCF-7 és a HeLa méhnyak karcinoma sejtjeinek növekedését. A Reuters Egészség Network 2000. május 11-iki sajtó közleménye a P-Anyag használatáról tájékoztat, amely egy agyban található aminosav, és segít a depresszió, szorongás, a stressz és a kémiai függőbetegségek fenállása esetén .Dr Hunt úgy gondolta , hogy a P-Anyag indiumot tartalmaz, amely megmagyarázná a pozitív hatásokat. Dr Walter Mertz a hypertonia és az indium közti összefüggést vizsgálta. Dr Robert Lyons és tudománnyos teamje évek óta foglalkozik a különböző betegségek és az indium kapcsolatával. Nagyon sok tanulmány készült az elmult 15 évben. A könyvben néhány fontosabb betegcsoportot emeltünk ki és ezekből 20-20 beteg laboratóriumi paramétereit grafikusan ábrázoltuk az indiumszulfát adása elött és három hónappal utána. A klinikai tanulmányok ideje egy év volt, de az első jó eredmények már három hónap után jelentkeztek. Az óriási beteganyag nagysága miatt mutatunk be csak 20 beteget minden betegségtípusból. A grafikonok mennyisége több könyvet igényelne. Azokat az összefüggéseket írtuk le a könyvben amiket a kisérletek során tapasztaltunk. Dr Lyons nagy tapasztalattal rendelkezik, de ettől függetlenül nagyon sok orvos vett részt a kükönböző klinikai tanulmányokban  külföldön, például Bat Ischl-ben, Ausztriában a TCM Akadémián és Magyarországon is. Sok orvosnak tartozunk köszönettel, ezúton mondunk köszönetet kitartó munkájukért. Az Uzsoki Kórház és a MÁV Kórház által készített tanulmány különösen kiemelkedő. Köszönet érte Dr Bottyán Erik Igazgató úrnak, Dr Paput László főorvosnak, Dr Mácsai Márta főorvosnak Dr Szabó Lajosnak, Ferenczy Editnek, Dr Szondy Klárának.

A tanulmány során a betegek a folyékony indiumszulfátból 1 cseppet kaptak, ami 10 mg-os adagnak felel meg.Rögtön a felkelés után , étkezés elött egy csepp indiumot helyeztünk a nyelv hegyére és fél óráig nem lehetett sem enni sem inni. Természetesen az indium adagját a kezelőorvos a beteg állapotának megfeleően változtathatta. Az indium mennyiségének a beállítása  az orvos feladata volt.

Dr Lyons előző könyve megjelenése óta, nagyon sok tudományos kisérletet folytattunk az indiummal. Sok eddigi tézisünk változott. Az Indium létfontosságu és nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, ugyanis egy elemet sohasem önállóan vizsgálunk hanem vizsgálnunk kell a többi elemhez való kapcsolatát is.Így  tudunk eljutni oda, hogy megismerjük az illető elem  tulajdonságait és azt hogy milyen szerepe van a különböző életfolyamatokban, milyen betegségek alakulnak ki, az adott mikroelem hiányában. Az indium kapcsolatát a többi mikro és nyomelemmel csak úgy tudjuk megmagyarázni, ha bemutatjuk hogy az indiumnak melyik fémionokkkal van kapcsolata, milyen ez a kapcsolat és ezek a fémionok a szervezetben, milyen enzimek működésében vesznek részt,  mint tudjuk enzimek nélkül nincs élet, tehát az indium fontossága, a szervezetben sokkal nagyobb, mint azt eddig hittük. Két egymástól független kutatócsoport állapította meg, hogy az indium Sn 4+ a Fe 2+ a Mn 2+ a Zn 2+    ionokat helyettesíti. A Zn 2+-hez nemcsak ionrádiusza tekintetében hasonlít, hanem atomszerkezetileg is közel áll hozzá..

Néhány specifikus enzimaktiváló

fém ion

Fémion	Enzim
Zn ++	Alkohol-dehidrogenaz Szénsav-anhidratáz
helyettesítő Mn++    Co++  In 3+	Karboxi-peptináz
Antagonisták Cu++ és Cd++
Mn++In 3+	Argináz
Fémion	Enzim
helyettesíthető Mn ++ In 3+
Antagonista
Ca ++
Ni++	Glutamináz Ureáz
Co++	Kobalamin
Se	Glutation peroxidáz Hangysav – dehidrogenáz
Fe++ vagy Fe+++In 3+	Citokróm, peroxidáz, kataláz, ferredoxin
Cu++ (Cu)	Tirozináz, citokróm-oxidáz, Húgysav-oxidáz Aszkorbinsav-oxidáz, Szuperoxidáz
K+	Piruvát-kináz
Na+	Plazmamembrán ATP-áz K+ és Mg++ is szükséges az aktiváláshoz

Mg ++ helyettesítheti Mn ++ (In 3+)

Zn ++ antagonista Cu ++ és Cd++

Mn++(In+++)antagonista Ca++ Ni++Co++Se

Na+, K+ működését Mg++ Mn++ (In 3+) helyettesítheti

A  táblázat adatait lefordítva a gyakorlatban azt jelenti, hogy az indium számos fémionnal (mikroelemmel) van kapcsolatban, ill. szinergizmusban erősíti a többi mikroelem működését.

Minden elem valamilyen szempontból alkalmas egy-egy adott funkcióban való részvételre, bizonyos elemek egyes folyamatokban, szerkezetekben helyettesíthetik egymást, más folyamatokban antagonisztikus hatásuk lehet, de általában specifikusak. Kiemelkedik a kálcium, az emberi szervezetben „másodlagos hírvivőként„  (second messenger) működik a környezetből érkező fizikai és kémiai jeleket (híreket, üzeneteket) továbbítja a sejt biokémiai mechnizmusába. Ezekben a folyamatokban a kalciumnak változtatása történik, legtöbbször specifikus fehérjékhez történő kötődésben. Éppen ez a fehérjékhez történő kötődési képesség juttatja a kalciumot speciális helyzetbe a többi ionnal szemben, amelyek még hasonlítanak is atomszerkezetükben a kalciumhoz. Egyetlen számba vehető ion, amely kompetícióba léphet kalciummal, az a magnézium. Vannak biokémiai folyamatok, ahol a magnéziumnak jut nagyobb szerep, továbbá a két ion antagonista módon is viselkedhet bizonyos folyamatokban. A magnéziumot helyettesítheti a mangán is. A mangánt helyettesítheti az indium. A szerve-

 zetben akkor alakul ki betegség, ha felborul a mikro- és nyomelem koncentráció. Tehát ha indiumszulfátot juttatunk a szervezetbe, akkor elősegítjük a felsorolt mikroelemek működését és biztosítjuk a szervezetünk létfontosságú folyamatainak működését. Meg kell vizsgálnunk a felsorolt mikro- és nyomelemek hiánya, milyen betegségeket okoz, ezek a betegségek miért alakulnak ki, és akkor tudjuk, hogy az indiumszulfáttal milyen betegségek kialakulását tudjuk meggátolni, illetve ha már kialakult a betegség, miként tudjuk a betegséget visszaszorítani az indiumszulfát segítségével. Azt hiszem mindenki számára egyértelmű, hogy a betegség megelőzése mindig olcsóbb, mint a betegség gyógyítása, nem beszélve arról, hogy a betegség egy újabb stressz a szervezet számára, ami újabb negatív láncreakciókat indít el. Az indiumszulfát mindenki számára optimális anyag arra, hogy védje az egészségét. A periódusos rendszerben feltüntetett elemek közül, nagyon kevés elem van, aminek nincsen létfontosságú szerepe élettani szempontból.

A Földön előforduló 88 stabilis elem közül, összesen 11 makroelem és 65 mikroelem, vagyis összegezve 76 elem esetében lehet számítani valamilyen élettani szerepre. A mikroelemek élettani szerepe szempontjából elsődleges jelentőségű, az enzimek szerkezetében kifejtett, közvetlen vagy az enzimek aktiválásában megnyilvánuló közvetett szerep. Ez azt jelenti, hogy nincs olyan enzim, amely valamilyen módon ne lenne kapcsolatban a mikroelemekkel, elsősorban a fém-ionokkal, így az indiummal is.

Tehát az életjelenségek döntő többsége ugyancsak alapvető összefüggést mutat a fém-ionokkal. Ezt a hatást már a középkorban is ismerték, Paracelsus a híres tudós kifejtette, hogy e hatás legfontosabb paramétere, a koncentráció.

Amnnyiben valamelyik komponensből a szükségesnél kevesebb van, hiánybetegségről, ha több van, mérgezésről beszélünk.

Tehát az élet fenntartásához, a mikroelemeknek megfelelő koncentrációban kell lenniük a szervezetben. Ezt az egészet úgy kell elképzelni, mint egy hosszú láncreakciót, ahol ha egy láncszem kiesik vagy megváltozik, felborul az egész láncreakció.

A koncentráció és a mikroelem- ellátottság közötti összefüggés

Amikroelem- ellátottságtól függ, hogyan működik az immunrendszerünk vagy nem, vagyis betegek leszünk vagy sem.

Nagyon fontos probléma a mikroelemek szinergizmusa vagy antagonizmusa, ami azt jelenti, hogy egyes mikroelemek egyidejű jelenléte hogyan segíti vagy rontja egymás élettani hatását.

Az utóbbi 15 évben nagyon sokat foglalkoztak a tudósok, a mikroelemekkel való ellátottság és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség kapcsolatával, és arra az álláspontra jutottak, hogy a betegségeket nem gyógyítani, hanem megelőzni kell. Ha a szervezetben csökken a mikroelemek koncentrációja, a szervezet védekezőképessége is gyengül, ez betegségek kialakulásához, súlyos esetben halálhoz vezet.

Például a vasat „kétélű kardnak „szokták nevezni, mert ha a szervezetben megfelelő koncentrációban van jelen, működik az immunrendszer (tudjuk, hogy az indium analóg viselkedik a vassal, Fe 2+= (In3+) tehát az optimális vas ellátás az alapja, az optimális immunrendszernek, de ha feleslegben van a szervezetben, akkor a baktériumokkal szemben a szervezet ellenállóképessége csökken.A baktériumok nagy része  olyan kelátképzőket tud termelni, amelyek a vas- tartalmú fehérjékből a létfontosságú vasat kivonják, maga a laktoferrin baktérium- ölő hatással rendelkezik. A transzferrin vassal való telitettségének zavarai segítik elő a fertőzésekkel szembeni érzékenységet. A páciensek rossz vas-ellátásnál a leukémiával szemben is sokkal érzékenyebbek és ez könnyebben tevődik át a csontvelőre is. Beisel (1984) Ezen tények felhasználásával folytatta kisérleteit Dr Lyons.

Az immunrendszer másik fontos pillére, a cink. Cink hiány esetén gyakori a vírus, gomba és a baktériumfertőzés. A gyenge immunológiai reakció-készséget  cink ,indium pótlással javítani lehet, ez a thymusz-müködés javitását is eredményezi. Ilyen esetekben a vérben a réz koncentrációja is alacsony ezért a lymfocita-szolgáltató képesség csökken és elsősorban a tüdőgyulladás veszélye nőhet meg. A túlzottan alacsony cink (In) koncentráció  immunhiányt is okozhat és ezt a hatást, a követekező generációban is át lehet örökíteni. A cinkhiány (In) és az öregkori egészségi zavarok között is összefüggés van. A cink kimagasló szerepet játszik a sejtek anyagcseréjében. Ha az öregedő szervezetbe könnyen felvehető és ott tartósan megkötődő cinket tudunk juttatni, az öregedési folyamatokat lényegesen lassítani tudjuk és a betegségekkel szembeni ellenállás is javítható. A cinknek ( In) szerepe van a T –lymfociták képződésében, továbbá néhány olyan ezimben , amelyek az antitestek működését segítik elő. Ha az immunrendszert elősegitő mikroelemeket túlzott koncentrációban adagoljuk akkor egy negativ hatás lép fel a szervezetben , a vérben jelentősen csökken a HDL ( high density lipoprotein) koleszterin koncentrációja, ami a keringési betegségek esetében nagyon kedvezőtlen változás. A felsorolt mikroelemek igen fontos szerepet játszanak a genetikailag fontos makromolekulák anyagcseréjében és az információt közvetítő biokémiai rendszerben. A genetikailag szabályozott biokémiai zavarok hibás anyagcseremechanizmusokhoz és az egészségestől eltérő klinikai szimptómákhoz vezetnek. Garnica és munkatársai (1985)-ben kezdték kutatásaikat, ebböl a feltételezésből indult ki Dr Lyons.

Az indium optimálisabb a cinknél feltételezhető, hogy könnyebben épül be a szervezetbe, így ezt a hatást hamarabb, folyamatosabban és minden mellékhatás nélkül tudjuk elérni. A mai rohanó világban táplálkozásunk hiányos így az immunrendszerünk sem működik kielégítően.

A vasnak és cinknek a faló-sejtek és az interferon képzésében is nagy szerepe van. Az immunrendszert úgy kell elképzelni, mint egy nagy” ernyőt „ amelyiknek, ha valamelyik szelete hiányzik vagy védőhatása gyengül, akkor a fertőzésekkel szembeni érzékenységünk exponenciálisan nő. A vas, cink hatása analóg az indium hatásával.

A következő elemeknek van fontos szerepe a szervezetben:

Nátrium           ­ lényeges extracelluláris kation

Magnézium    ­ számos enzim működéséhez szükséges

Foszfor           ­ szintézisekben és energiaszállításban szereplő vegyületekben található

Kálium            ­ lényeges intracelluláris kation

Kálcium           ­ csontok alkotóeleme néhány enzim működésében a 2. hírvivő

Mangán­ (In)    számos enzim működéséhez szükséges

Vas ­ (In)           szükséges a haemoglobinhoz és több enzim funkciójához

Kobalt             ­ B12 vitaminhoz szükséges

Réz                  ­ néhány oxidatív rendszer működéséhez szükséges

Cink ­ (In )         enzimműködéséhez nélkülözhetetlen

Szelén              ­ májműködésében van szerepe és antioxidáns

A mikroelemek felvehetősége és az indium

A tápelemek felvételének koordinációs kémiai értelmezéséről kitűnő összefoglalást találunk Dr Körös (1987) cikkében.

A szerző leszögezi, hogy a tápelem- felvétel lényegében azon rendszer paramétereitől függ, amelyben található és attol,  amelybe be akar kerülni. Így nagyon lényeges a pH -érték, a redoxi potenciál és a kémiai forma, amelyben az adott elemek megtalálhatók. A kationok felvételénél a legegyszerűbb folyamat, a fémion kötődése a felülethez.

                          Me+felület   →    Me – felület

A külső oldatban ezt a folyamatot gyakran megelőzi az előzetes kelátképződés, valamint a ligandumok cseréje. A létrejött kelát a továbbiakban reakcióba lép a sejt specifikus fémkötő helyével, amely általában stabilisan megköti a fémet. Ilyen esetekben a fém csak akkor válik szabaddá, ha a kötő fehérjét kémiailag enzimatikusan elbontjuk. Ilyen kötő-csoportok részben a kaboxilát-ionok, részben a foszfátészter csoportok.

A sejt belsejében erősebben kötő csoportok vannak mint a felületen, így a fémion fokozatosan beljebb kerül a sejt belsejébe. Kelsoe (1988) arra a megállapításra jutott, hogy az indium és cink százszor könnyebben vehető fel a biológiai rendszerek számára, mint a réz. Ennek ellensúlyozására viszont a réz sokkal erősebben kötődik, nehezebb kicserélni, leválasztani a legtöbb kelátképződési helyről, mint a cinket és az indiumot.  Egyes fémionok megkötődése kapcsolatban van a koordinációs vegyület szerkezetével. A természetben elég gyakori a szulfát-forma, ami enzimek katalizálta reakció keretében alakul át szulfittá vagy szulfiddá.

Amikor az egyik elem a másik elem élettani hatását közvetlenül elősegíti szinergizmusról illetőleg közvetlenül, vagy közvetve gátolja, akkor antagonizmusról beszélünk. Ezeket csak élettani folyamatokra szabad értelmezni. Pl. az ólom, az indium, a cink kapcsolatáról megállapították, hogy az ólom felvételt (Pl: mérgezésnél) cink vagy indium adagolásával gátolni lehetett. Az egyik a hem bioszintézise szempontjából is fontos cink (In) tartalmú enzimet a delta-aminolevulinsav dehidrogenázt az ólom gyakorlatilag teljesen gátolni képes az élettani hatás kifejtésében ezt indiummmal ellensúlyozni lehet. A vas ( In ) és az ólom zavarja egymás élettani hasznosulását.Vashiánynál megnő az ólom-felvétel mértéke, a vasfelesleg viszont gátolja az ólom abszorpcióját így vas ( In ) adagolásával az ólomtoxikusság csökkenthető.

AZ IMMUN ERNYŐ (CHANDRA nyomán.)

A mikroelemek és a genetikai betegségek között is szoros összefüggést találunk. A mikroelemek hiánya vagy feleslege, az egész szervezet egészséges működését változtatja meg. Genetikailag szabályozott biokémiai zavarokat okoz, amelyek a hibás anyagcsere mechanizmusokhoz és az egészségestől eltérő klinikai szimptómákhoz vezetnek. Genetikai kód és a fémionok kapcsolata a követekező:

Résztvesznek a:

• DNS kettős spiráljának stabilitásába Indium, Cink
• RNS kötéseinek helyein Réz, Vas, Indium

A nemzetközi szakirodalomban nagyon sokan foglalkoztak az emberi egészség és a mikroelem ellátás közötti összefüggésekkel, elsősorban az úgynevezett civilizációs betegségek és a mikroelemek kapcsolatára igyekeztek fényt deríteni. Ha sok stressz éri a szervezetet és nem megfelelő a táplálkozás ez együtt gyengíti az immunrendszert, így  mikroelemek és nyomelemek pótlásával tudjuk biztosítani az immunrendszer megfelelő működését. Ilyenkor  indiumszulfát adásával erősíteni tudjuk az immunrendszert.

Az utóbbi években drámai emelkedést mutattak a keringési betegségek, az összes halálozás felét, a szív és érrendszeri betegségek okozták. Itt nemcsak a betegség hatékony gyógyításával, hanem megelőzésével lehetne áttörést elérni. Feltárták azokat az egészségügyi és társadalmi tényezőket, amelyek a veszélyeztetettséget okozzák. Nem véletlenül magas a halálozás, a keringési betegségeknél emelkedik a koleszrterin szint, gyakori a magas vérnyomás, nőtt az emberek testsúlya, a dohányzók száma és az alkohol fogyasztók száma is emelkedett. Egy kutatócsoport szűrővizsgálatokat végzett, és a jelentkezők 78 %-nál találtak valamilyen krónikus betegséget. Rossz EKG leletek, magas vérnyomás, lappangó cukorbetegség derült ki. 682 szívbeteg gyanús embert találtak, akiknél még a tünetek sem jelentkeztek. A betegségek megelőzése, minden  betegség esetében együttműködést, egészségkúltúrát feltételez. Az embereket megnyerni kellene az életnek, ha kell akár ellenükre is. A halálokokat tekintve, a szív és érrendszeri megbetegedéseket követik a rosszindulatú daganatos megbetegedések majd a tüdő és májmegbetegedései, a pszichoszomatikus megbetegedések, az immunbetegségek valamint a stressz által kiváltott megbetegedések.

  

Egy kicsit tudományosabban a szív és keringésről

Az izomrost funkcióban részt vevő strukturális elemek

Kalcium ionok szerepe a szívizomműködésben.

A körben lévő szám ok az intracelluláris Ca²⁺ koncentrációt befolyásoló mechanizmusokat jelzik

A szív bonyolult pumparendszer, amelynek zavartalan működését igen sok tényező összehangoltsága, valamint az egyes faktorok kiegyensúlyozottsága teszi lehetővé. .Amennyiben valamilyen ok miatt ez a kényes egyensúly felborul, bekövetkezik a szívműködés dekompenzációja, ennek következtében a szívelégtelenség fokozódása, végső esetben a keringés összeomlása.Amennyiben a szervezet különböző szöveteiben elégtelen a vérellátás a sejtek zavartalan működéséhez nem lesz elegendő az oxigén mennyisége.  Mivel a szívizom oxigénigénye a nagy igénybevétel miatt különösen magas, az elégtelen vérellátás tovább növeli a szívműködési és keringési elégtelenséget, tehát a folyamat saját magát gerjeszti.

A szövetek és a sejtek tápanyag ellátásáért, valamint bennük lévő salakanyagok eltávolításáért, a keringési rendszer felelős.

A keringés alkotó elemei:

Ø       a szív

Ø       az artériák

Ø       a vénák

Ø       a hajszálerek

Ø       a nyirokerek

A szív élettani munkájához a leglényegesebb előfeltétel izomzatának (myocardium) épsége, megfelelő teljesítőképessége, mert ez a vérkeringés motorja. A szívnek számos betegsége alakulhat ki az évek során, de vannak betegségek, amelyek már a születéskor jelen vannak.

Megbetegedhet a szív ingerképző és ingerületvezető rendszere. A szívbetegségek többsége fokozatosan kiterjed, a kóros állapot egyre inkább az egész szívet érinti, végül az egész szervezetet károsítja a szív hibás működése. A szívelégtelenség oka a szív működésének valamilyen zavara. Leggyakrabban ez az ok a szívizom rostjainak csökkent ereje. A szívelégtelenség kezelésében ezért fontos szerepet játszanak a kardiotóniás ( pozitív inotrop) szerek, amelyek a szívizom erejét növelik .Ezek az anyagok általában  a szívizom      kalcium ion                szintjét  befolyásolják.Ugyancsak a szív megbetegedése okozza a szívritmus zavarát, az aritmiát. A szívizom sejtjeinek egy része csak az ingerület képzésére és vezetésére alkalmas, másik részük, ezeket nevezzük valódi szívizom sejteknek, az elöbbieken kívül összehúzódásra, azaz kontrakcióra is képesek. Leggyakrabban az ingerületképzés zavara vezet a szív ritmuszavarához, de ismertek más mechanizmusok is például a recirkulációs mechanizmusú aritmia, ilyenkor az ingerület vezetése nem zökkenőmentes.A szív a megfelelő vénás telítődés ellenére sem képes a szövetek vérellátására.

Előidézheti:

 A  szívizom  károsodása,   amit  ischaemia, gyulladás  vagy ritmuszavar válthat ki.Kézenfekvő, hogy a beteg myocardium pumpafunkciója csökken.

A szív túlterhelése : ilyenkor az egészséges szív csak     aránytalanul nagy munkával tud a szövetekhez elegendő vért eljuttatni. Két formája van : a térfogat-túlterhelés, a billentyük hiányos záródása vagy a keringő vértérfogat növekedése okozhatja.A vértérfogat anaemia vagy a nátrium fokozott visszatartása miatt nőhet. A szív kénytelen nagyobb munkát végezni, hogy a kielégítő perctérfogatot biztosítsa.


Nyomás-túlterhelés: a szívnek a normálist meghaladó ellenállást kell leküzdenie .Hátterében hypertensio vagy a szájadékok szűkülete ( stenosis) áll . E védekező törekvés negatív következményekkel is jár.

A szív az említett változásokhoz igyekszik alkalmazkodni.

Egyik kompenzáló mechanizmus:

Ø       az adrenerg rendszer aktiválása, ez növeli a frekvenciát és a kontrakcióerőt, ezáltal a perctérfogat is emelkedik.Több szervben és szövetben szűkülnek az erek, így a teljes perifériás ellenállás nő. Ez növeli a már túlterhelt vagy ischaemiás szív oxigénigényét.

Ø       Az alkalmazkodás másik módja a  szív dilatátiója.A kitágult kamrákban az izomrostok megnyúlnak, ez pedig a Starling-törvény értelmében erőteljesebb összehúzódást eredményez.Minnél nagyobb a dilatatio, annál nagyobb energia szükséges adott vérmennyiség adott ellenállás ellenében való kipumpálásához. A szív munkája négyszer nagyobb lehet, mint a normális szervé.

Ø       A beteg vagy túlterhelt szív tobábbi alkalmazkodási mechanizmusa a hypertrófia, az izomrost-tömeg megnövekedése.Ilyen módon erősödik a pumpafunkció.A hypertrophia nem kedvező, mert az izomrostok megnagyobbodásával nem tart lépést a myocardium vérellátásának a növekedése. A hypoxiás szívizom oxigénellátása tovább romlik.

A kompenzáló mechanizmusok fokozatosan kimerülnek, így alakul ki a cardialis decompensatio. A kórképet a szervezetben kialakuló több káros kör (circulus vitiosus) jelentős mértékben súlyosbítja .

Ez súlyosbodhat:

Ø       a koszorúerek perfúziója a gyengülő szívműködés miatt csökken, így az izomzat oxigénellátása, teljesítőképessége tovább romlik

Ø       a tüdőkeringés lassulása rontja az artériás vér oxigéntenzióját- a szívizom kevesebb oxigénhez jut

Ø       súlyosbítja a szívelégtelenséget a vesekeringés romlása. A renális véráramlás csökkenése a renin-angiotenzin rendszer aktiválódását eredményezi. A nagy vértérfogat tovább terheli a szívet, így gyorsítja a decompensatio kifejlődését.

Szívelégtelenség következményei:

Ø       szervek vérellátása csökken, ez funkció csökkenéssel jár,a szív, a tüdő, a vese müködésének a zavarai mellett zavarok keletkeznek a máj működésében. Az agy funkcióit csak súlyos decompensatio károsítja.

Ø       vénás nyomás emelkedése. Ha a balkamra gyengül előbb, akkor a kisvérkörben, ha a jobb szívfél pumpafunkciója romlik korábban , akkor a nagyvérkör vénáiban fokozódik a nyomás. A balkamra gyengesége következtében nehézlégzési roham ébreszti fel a beteget.Ehhez a folyamathoz hörgőszűkület majd asthma cardiale társulhat, majd fellép a tüdő-oedema.

Ø       Ha a decompensatio még nem súlyos ,fizikai terheléskor nehézlégzés ( munka-dyspnoe) jelentkezik. Előrehaladott szívelégtelenség esetén a légzés már nyugalomban is erőltetetté válik (nyugalmi dyspnoe).

Ø       Elöbb utóbb megjelenik az oedéma. Három fő tényező okozza: a vénás nyomás emelkedése, az érfal permeábilitásának fokozódása és a nátrium-retentio.

Ø       Nycturia a vizeletkiválasztás éjszaka megnövekedik Magyarázata az, hogy a fizikai igénybevételtől megkimélt szív több vért juttat a veséhez, így a glomerulus-filtratio nő.

Ischaemiás szívbetegség:

Ø       A kórkép létrejöttének az alapja, hogy a szívizom vérellátása és oxigénigénye közötti egyensúly felborul.Az oxigén-és tápanyag-kínálat nem elég a pumpafunkció ellátásához, másrészt a metabolitoknak ( tejsav, hidrogén ionok, széndioxid ) sejtekből való eltávolítása szenved zavart. Az oxigénhiányt az oxigén transzport romlása, de az esetek többségében a koszorúérátáramlás  csökkenése okozza.

Rizikofaktorok:

Ø       hyperlipidaemia

Ø       dohányzás

Ø       hypertonia

Ø       diabetes mellitus

Ø       pszichés terhelés

A szívizom nagyon érzékeny a véráramlás csökkenésére, mert fejletlen a collateralis érhálózat, és a véráramlás különösen a balkamrában –fázikus , a koszorúerekben főleg csak a diastole alatt áramlik vér.

A vérellátási zavar az endocardiális izomréteget veszélyezteti.

Ischaemiás szívbetegség létrejötte:

Atheroscleroticus plakk:

Amikor a plakk megreped, a vér érintkezésbe kerül a     meszes csomóban lévő kollagénnel. Ez utobbi  vérlemez aggregációt idéz elő, amit a vér megalvadása követ , így thrombosis alakul ki. A koszorúér szűkítő- anyagok (tromboxán,szerotonin, hisztamin) szabadulnak fel, és ezek  érgörcsöt (vasospasmust) okoznak.A szűkület vagy elzáródás következtében angina pectoris vagy myocardialis infarctus alakulhat ki.

Angina pectoris:

ezt a kórképet szegycsont vagy szívtáji, rohamszerűen fellépő szorító, fojtogató fájdalom jellemzi, ami gyakran a balkarba vagy az epigastrialis tájékra sugárzik ki. A hypoxiás szívizom fokozott glikolízissel igyekszik az energia-szükségletét megteremteni.A jellegzetes fájdalomért felelős lehet, a glikolízis során felszaporodó tejsav, maga a hypoxia, a koszorúér spasmusa. EKG- vizsgálatok azt mutatják, hogy az ischaemiás szívroham elég gyakran fájdalom nélkül zajlik le.

Több típusa van:

Az egyiket fizikai megterhelés váltja ki( „effort „ angina), a többi nyugalomban ( gyakran alvás közben ) is felléphet.

A gyógyszerterápia elvi lehetőségei: a szív terhelésének, ezáltal oxigén-igényének csökkentése, a hypoxiás myocardium vérellátásának javítása, a thrombusképződés meggátlása.

Acut myocardiális infarktus:

 A beteg szívizomzatának egy része oxigénellátás nélkül marad, ezért többé-kevésbé súlyosan és gyakran maradandóan károsodik. A kórkép túlnyomórészt a betegek 97 %-ában a balkamrát érinti. Legyakoribb kiváltó oka egy vagy több koszorúér (coronaria) elzárodása. Az elzáródást több tényező okozhatja (vérrög,arteriosclerosis vagy más kiváltó ok). Az elzáródás következtében a szívizomszövetben oxigén ellátási zavarok (anoxia) alakulnak ki, amelyek a szív szövetének elhalásához vezetnek.

Következményei:

a  pumpafunkció romlása. Zavar keletkezik a diastolés elernyedésben is, ekkor a károsodott myocardium nem lazul el. A bal-kamra első falában keletkező károsodás súlyosabb, mert itt különösen gyenge a colletaralis keringés.

Ritmuszavarok:

 Az arrhythmia minden formája megjelenhet, és hozzájárul a perctérfogat csökkenéséhez. Amennyiben kamrafibrilláció alakul ki, a pumpafunkció megszűnik, a beteg azonnal meghal.

Cardiogen shock: 

 a szívizom kontrakciós képességének csökkenése miatt bekövetkező jelentős vérnyomásesés. A shock irreverzibilissé válhat, ami halálhoz vezet.

Szívaneuryzma:

 Hosszabb idővel az infarctus után a heges, meggyengült szívizom kiboltosul. Megrepedése végzetes.                                       

Az ingerképzés zavarai:

Amikor a sinuscsomóban keletkeznek kóros kisülések, nomotop ingerképzésről van szó, ha az abnormis ingerek a szív más részéből indulnak ki, akkor ectopiás ingerképzésről beszélünk.

Sinus tachycardia azt jelenti, hogy a sinusritmus tartósan meghaladja a 100 per perces értéket. Többek között láz, hyperthyreoidismus, szívelégtelenség, shock és különféle gyógyszerek okozhatják.

Sinus bradycardia a 60-nál kisebb frekvenciájú, a sinuscsomó által vezérelt szívműködés.

Pitvari paroxysmusos tachycardia: rohamszerűen kezdődő és hirtelen megszűnő szapora szívműködés.

Pitvarlebegés során 280-400 perc, a pitvarremegés alatt 400-600 perc szaporasággal húzódnak össze a pitvarok.

Extrasistole. A szív minden részében képződhet ectopiás góc, amelynek kisülése megelőzheti a sinus-csomóból tovaterjedő ingerületet, így a normálisnál korábban húzódnak össze a kamrák.

Kamrai tachycardia. Lényegében kamrai extrasystolék sorozata, amelyek között sinus-eredetű kontrakciók lehetnek, ha pitvar-kamrai blokk is kialakul, a kamrák a kamrai ectopiás góc által vezérelt igen szapora ritmusban 150-300 perc húzódnak össze. A szív oxigénigénye megnő, hatásfoka romlik. Ez a ritmuszavar gyakran kamrai remegéssé alakul át. Ez utóbbit többnyire szívinfarctus váltja ki.

Ingerületvezetés zavarai:

Az ingerület haladásának a szív különböző részein lehetnek akadályai, így a sinus- pitvari, az atrio-ventricularis átvezetésben, valamint a kamra különböző részei között. Gyakoribb az atrio-ventricularis átvezetési zavar, az ún. blokk.

Az okok a következők lehetnek:

Ø       gyulladás

Ø       ischaemia

Ø       gyógyszer

A teljes atrioventricularis blokkban jelentősen csökken a perctérfogat, ezáltal a szervek vérellátása. Ebben az esetben pacemaker beültetése szükséges.

A szívinfarktus következményei nagy mértékben függenek az érelzáródás helyétől és nagyságától. Ha az infarktus eljut a szívburokig akkor pericarditis következhet be, ha a szív belső felszinéig jut el, akkor fali trombusok képződnek, ha pedig a septumot éri el, szárblokkot vagy egyéb vezetési zavart idéz elő. Kamrai ritmuszavar, billentyűelégtelenség és hosszú távon az infarktus méretétől függően enyhe vagy súlyosabb szívelégtelenség alakulhat ki. A klinikai gyógyulás az infarktus méretétől függően néhány héttől több hónapig terjedhet. A miokardiális infarktus utáni állapotban gyakori a szívműködés dekompenzációja, a koszorúér szűkület és a magas vérnyomás. Ha egy vagy több koszorúér, illetve a szív ereinek elzáródása olyan mértékű, hogy az egész keringés összeomlása fenyeget, műtéti megoldásra lehet szükség. A szívműtét során az elzáródott érszakaszt kiiktatják (bypass műtét). A szívműtétek után gyakori szövődményt okoznak a keletkezett, a sejtre mérgező hatású, azaz citotoxikus oxigéntartalmú gyökök. Célszerű a beteget antioxidánsokkal kezelni a káros gyökök keletkezésének kivédésére.

A szív gyulladásos betegségei:

myocarditis infectiosa:
 (szívizom gyulladás), amely az izomsejtek elhalásával vagy degeneratiojával jár.Bármely korban előfordulhat. Sokféle kórokozó, immunreakció, fizikai hatások, idézik elő. Tachycardia, fáradékonyság, szívtáji nyomás és fájdalom jellemzi. Szerencsére ritkán okoz szívelégtelenséget.

Febris rheumatica (reumás láz):
 elsősorban streptococcusok által kiváltott torokgyulladás vagy scarlatina után jelentkező ún. második betegség. A szívben a billentyük megvastagodása vagy összetapadása a specifikus gyulladás következtében. A folyamat a myocardiumot és a pericardiumot is károsítja. Legsúlyosabb következménye, hogy a szívbillentyük nem képesek tökéletesen záródni ( billentyű elégtelenség).

Arteriosclerosis

A fejlett országokban ez a kóros elváltozás a halálozás és a súlyos keringési megbetegedések leggyakoribb oka.

A vérplazma magas koleszterin és magas LDL koleszterin szintjéből egyenesen következik az arteriosclerosis kialakulása.

 A következő erek sclerosisairól beszélhetünk:                                

               

Ø       aorta

Ø       koszorúerek artériái

Ø       agyi erek

Ø       alsó végtagok artériái

Alapeleme az ún. atheroma-plakk, amely az ér intimájában helyezkedik el, lipidekből álló magját kötőszövetből álló réteg fedi. Kialakulásának oka és mechanizmusa ma sem tisztázott.Szerepe lehet kóros lipidanyagcserének, az endothelium sérülésének, a fokozott vérlemezke-aggregációnak és thrombusképződésnek, a kötőszövet felszaporodásnak, valamint immunreakcióknak. Bizonyos

kockázati tényezőkelősegítik, gyorsítják a folyamatot.

Ilyenek:                                                                                                                                            

Ø       LDL koleszterin magas plazmaszintje

Ø       magas vérnyomás ( hypertonia )

Ø       dohányzás

Ø       diabates mellitus

Ø       kevés mozgás

Ø       stressz

Ø       elhízás

Ø       fogamzásgátlók

Arteriosclerosis következményei:

Ø       thrombosis készség növekedése

Ø       a lumen beszükülése miatt a szervek vérellátása csökken

Ø       vérnyomás emelkedés, a szélkazán-funkció csökkenése

Ø       aneurysma (vérzések), minden szövet károsodhat, de    van néhány szerv, amely leginkább érintett. Ezek a

  szív, agy, vesék, alsó végtagok károsodása.

A hypertonia a szív és érrendszer megbetegedésének egyik jellemző tünete. Önmagában is kóros állapot, de gyakran valamilyen betegség kísérő jelensége.

bizonyos A gyógyszeres kezelés csak lassítani képes a folyamatot, lipidek ( koleszterin, trigliceridek) plazmaszintjének csökkentését, a thrombosis megelőzését és a szövet vérellátásának javítását célozza.

Hypertonia (magas vérnyomás) az az állapot, amelyben a nyugalmi nagyvérköri nyomás az életkornak megfelelő felső határt meghaladja. A magasvérnyomás- betegség mintegy 80 %-a az ismeretlen eredetű:

essentialis hypertonia (ismeretlen etiologiájú), a többi más betegségek , főleg vese és endocrin betegségek talaján kifejlődő kórkép az ún. másodlagos hypertonia. Szerepelhet öröklött hajlam, feszített élettempó, túlzott sófogyasztás.Patogenezisében a központi és vegetatív idegrendszer regulációs zavarának, valamint a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer túlműködésének lehet jelentősége.A hypertensionak az enyhétől a súlyos szervkárosodásokat okozó malignus formáig több foka van.

Malignus hypertonia  → következményei: fejfájás, szemfenéki erek sajátos elváltozásai, a bal szívfél kimerülése és a  koszorúér-keringés zavara, cerebrovascularis kórképek, vesekárosodás.

Az essentialis hypertoniában a magas vérnyomás oka nem mindig tisztázott, ilyenkor a tünetek enyhítésére koncentrálnak. 


A renalis hypertonia a vese nem megfelelő működésének következménye.

A vérnyomás csökkentésében igen fontos, hogy a vérnyomás esése ne legyen a kívánatosnál nagyobb, azt csak az egészséges szervezetnek megfelelő értékre csökkentsük.

A gyógykezelés lehetséges módszerei:

• nyugodt életmód
• sószegény étrend, a kávéfogyasztás kerülése
• gyógyszerek, amelyek alapvetően a perctérfogatot vagy a perifériás ellenállást csökkentik.

A másodlagos hypertoniában szenvedők alapbetegségét kell gyógyítani, tehát az okot kell megszüntetni.

A keringési shock lényege, hogy a sejtek és szövetek véráramlása a keringő vérmennyiség vagy a perctérfogat csökkentése miatt elégtelenné válik. Mind az oxigén és tápanyagellátás mind az anyagcsere-termékek eltávolitása zavart szenved. Amikor a kompenzáló mechanizmus kimerül, egyre súlyosbodó szövetkárosodás, végül a keringés teljes összeomlása következik be.

Formái:        


Cardiogen shock: a szív pumpafunkciója súlyosan   romlik. Pl: infarctus vagy súlyos ritmuszavar miatt

Hypovolaemiás shock: a vér vagy plazmatérfogat   jelentős csökkenése.

A szeptikus shock patogenezise nem tisztázott. Elsősorban Gram-negatív baktériumok és ezek toxinjai tehetők felelőssé.A kórkép előidézésében számos más endogen anyag (mediator) is részt vesz.


Anaphylaxiás shock: A keringési shock beavatkozás nélkül fokozatosan romló, progresszív folyamat, amely kompenzált, dekompenzált és irreverzibilis szakaszokra osztható.A gyógyszeres beavatkozás komplex, a shoctípusától is függ és ha idejében végzik, gyakran  megakadályozza az irreverzibilis fázis kialakulását.       

Vérképzés zavarai:

anaemiák: a keringő vörösvértestek és a haemoglobin összmennyiségének a csökkenése. Vérszegénység
jöhet létre,ha:

• a vörösvértestek képződése elégtelen
• számuk a fokozott pusztulás vagy vérzés miatt csökken
• hiány-anaemia alakul ki, ha a vörösvértestek képződéséhez szükséges vas, vagy a felépítésüket serkentő folsav és B12 vitamin hiányzik
• vashiányos anaemia: a vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka.

Elsősorban akkor alakul ki, amikor

• nem jut be elég vas a vérkeringésbe, mert kevés a táplálék Fe-tartalma vagy a Fe nem szívódik fel
• fokozódik a vasszükséglet, pl terhességben, gyermek és serdülőkorban, ismétlődő vérzések miatt,(menstruáció, gyomor, bélvérzések )

Jellemzői:

• a vörösvértest kevés haemoglobint tartalmaz
• a vörösvértest kisebb a normálisnál
• általános tünetek: száraz bőr, töredezett haj és köröm, gyulladás a száj, nyelv és vékonybél nyálkahártyájában felszívódási zavarok.

A megaloblastos anaemiák szintén a hiány anaemiákhoz tartoznak. A kórkép neve onnan ered, hogy a csontvelőben a megaloblastok dominálnak.

Folsav és B12 okozta anaemia. E két vitamin a vörösvértest DNS-szintézisében koenzimként működik együtt.

Hiányukban tehát a normálisnál kevesebb DNS, de több RNS képződik.

A következmények:

• nagyobb, magas haemoglobintartalmú, de sérülékeny, így gyorsan pusztuló vörösvérsejtek keletkeznek, kórosak a granulocyták és a vérlemezkék is
• az emésztőrendszer nyálkahártyája károsodik, ennek következménye a nyelv és gyomor gyulladása, valamint a gyomor sósav és nedvtermelésének a csökkenése.
• a myelinhüvely károsodása miatt idegrendszeri tünetek jelentkeznek, ezt a B12 –vitamin hiánya okozza.

A folsav hiány okai:

kevés a táplálék folsav tartalma

Felszívódási zavar 

Egyes daganatellenes szerek akadályozzák a folsav aktív formává való alakulását.

B12-vitamin hiányozhat:

nincs intrinsic faktor (IF) a gyomor nyálkahártya károsodása miatt, az IF-B12 komplex sem képes felszívódni.

Anaemia perniciosa:


az intrinsic faktor ismeretlen eredetű vagy a faktort tönkretevő immunreakció következtében fellépő hiánya.Az IF elleni antitestek kimutathatók.

Haemolytikus anaemiák:
a vörösvértestek fokozott pusztulása okozza. A számos ok közül egyes gyógyszerek vagy mérgező anyagok etiológiai szerepét emeljük ki.

Kóros elváltozások a fehérvérsejt-rendszerben is megtalálhatók.

Leukocytosis:   a fehérvérsejtek számának növekedése a vérben.

Leukopenia:       a fehérvérsejtszám jelentős csökkenése.

Leukaemia:         a fehérvérsejtek kóros képződése folytán kialakult malignus betegség.

A véralvadás zavarait kell még megemlítenünk. Két formában jelentkeznek, vagy kóros vérzékenységben, vagy az éren belüli fokozott alvadási hajlam (thrombosis készség)  

A következő szív és érrendszeri megbetegedéseknél vizsgáltuk a betegek laboratóriumi értekeit indiumszulfát adása után.

Magas vérnyomás – ennek oka lehet:

Ø       testsúlyfelesleg

Ø       alkoholfogyasztás

Ø       fokozott sóbevitel

Ø       rohanó életmód

Ø       pszichés tényezők

Ø       helytelen táplálkozás

A magas vérnyomás meggyorsítja:

Ø       az érelmeszesedést

Ø       a szív megnagyobbodását

Ø       központi idegrendszer károsodását

Ø       kialakulhat a stroke (gutaütés)

Az erek szűkülete okozza az anginás rohamokat, a rossz vérellátás következtében a szívizom ischaemiássá válik, ennek a jele a heves fájdalom.

Az érelmeszesedés, amelyet sokan korunk pestisének tekintenek, a szabadgyökök hatására bekövetkező folyamat. A szabadgyökök a szervezetet ért oxidációs stressz hatására alakulnak ki. Ilyen lehet a mikro- és nyomelemek koncentrációjának a megváltozása. Az érelmeszesedésnél a vérben felhalmozódik az úgynevezett „rossz koleszterin”, ami az infarktushoz és egyéb agyi katasztrófákhoz vezet. Az emberi szervezetet állandóan káros behatások érik, amik a szabadgyökök keletkezését gerjesztik.

Ilyenek pl:

Ø       bakteriális fertőzések

Ø       vírusfertőzések

Ø       gombás fertőzések

Ø       mérgezések nagy része

Ø       lehet a hőség is

Ø       helytelen életmód

Ø       dohányzás

Ø       zaklatott életvitel

Ø       zsírdús és fűszeres étrend

Ø       alkohol

Ø       gyulladásos folyamatok

Érelmeszesedés → infarktus → szívműködés elégtelensége → egész keringés összeomlása → szívműtét vagy halál.

A szívműtét is trauma a szervezet számára, mivel a keringési elégtelenségek miatt is már eleve legyengül a betegek szervezete. Mind a megelőzésre, mind a gyógyításban a gyógyszerek mellé javasolt az indiumszulfát adása, mert a betegeknél alacsony a mikro- és nyomelem koncentráció.

20 betegnek adtuk 3 hónapon keresztül az indiumszulfátot és havonta ellenőriztük, a szív és érrendszerre jellemző laboratóriumi paraméterek értékeit.Az adagot a kezekőorvos határozta meg.

Betegszám: 20

Férfi:            10  (kor: 38-68 év)

Nő:               10  (kor: 37-65 év)

Az indiumszulfát adása hypertoniás betegeknél.

Gyógyszer + Indium                                                                         Gyógyszer

- 11 beteg átsorolható a                                                    - 3 beteg átsorolható

   II. stádiumúból az I.-es stádiumúba                               II-es stádiumúból az I.-es  stádiumúba                                                                               

- 3 beteg átsorolható a III.-as stádiumúból                    - 2 beteg átsorolható a III.-as    II. stádiumúból                                                                             stádiumúból II.-es stádiumúba

                                                                              

- 2 beteg átsorolható a IV-es stádiumúból                       - 3 betegnél csökkenthető a gyógyszeradag

  a III.-as stádiumúba                                                                   

- 6 betegnél elhagyható a gyógyszer                                 - 3betegnél elhagyható a gyógyszer

- a betegek vérében emelkedett a vitaminok

  és a mikroelemek koncentrációja

- 9 betegnél csökkenthető a gyógyszeradag

Szívinfarktusnál adott indiumszulfát után a laboratóriumi paraméterek változásából a következő megállapításokat vonhatjuk le:

Ø       az enzimértékek hamarabb érik el a normál tartományt

Ø       a betegek állapota hamarabb stabilizálódott

Ø       kevesebb a szövődmény

Ø       az indiumszulfát védi az LDL koleszterint az oxidációtól a szervezetben

Ø       a betegek túlélési lehetősége megnőtt

Ø       a cink alacsony koncentrációja gyorsabban emelkedett

Ø       a szabadgyökök közül az alacsony TAS, SOD, GPX megemelkedik közelít a normál tartományhoz

A három hónap utáni eredmény alátámasztja a többéves kísérleti anyagot.

A szív és érrendszeri megbetegedések terápiájában az indiumszulfát hatása előnyös lehet a szabadgyökök lekötésében, így megelőzhetjük a szív és érrendszeri megbetegedéseket, bitosítani tudjuk a szívizom működését, a szívműtéteknél csökkenti a műtéti stressz által okozott mellékhatásoknak a kialakulását.

Az indiumszulfátnak, ha a megfelelő adagban kapja a beteg nincs mellékhatása, így a gyógyszeres kezelés mellett is kaphatja a beteg, a kisérletek folyamán sikerült bizonyítani, hogy csökkenteni lehetett a betegek gyógyszeradagját.

A máj és a zsíranyagcsere betegségek

A máj mikroszomális citokrom-P450-nel működő biotranszformációs folyamata.

A máj egyike a legösszetettebb funkciókat végző életfontos szerveknek. A májnak kettős afferens vérellátása van.

1)        a portális véna (vena portae), amely a tápcsatorna, a lép és a pankreás kapillárisaiból származó vért hozza

2)        a májartéria (arteria hepatica propria) elsősorban ez látja el a májat oxigénnel

A máj strukturális felépítéséből következik, hogy a tápcsatornából fölszívódott anyagok, a vérárammal keresztül folynak rajta. A májnak valamennyi fő tápanyag anyagcseréjében jelentős szerepe van.

Ezen túlmenően egyes vitamonok fémionok (In) tárolásában is részt vesz, továbbá anyagcsere tevékenysége folyamán biotranszformációt (ezen belül hatástalanítást és méregtelenítést) is végre hajt. A máj létfontosságú szerv, teljes eltávolítása vagy elhalása néhány órán belüli halálhoz vezet. A részleges eltávolítása vagy károsodása nem jár ilyen végzetes körülményekkel két ok miatt.

1.)          a máj óriási funkcionális tartalákkal rendelkezik, a máj megmaradt 20 %-os állománya is képes a funkcióit ellátni.

2.)          másrészt a máj erőteljes regenerációra képes, a májsejtek gyors mititikus osztódása révén.

Néhány különböző specifitású enzimfehérje

szerkezetében található szerkezeti hasonlóságok a májban.

A máj alapvető szerepe:

Ø       fehérje-anyagcserében

Ø       szénhidrát-anyagcserében

Ø       zsír-anyagcserében

Ø       epetermelésben

Ø       a szervezet számára káros anyagok eliminálásában.van

A máj funkcióit károsítják:

Ø       gyulladások (hepatitisek) vírusok, mikrobák idézik elő

Ø       toxicus ártalmak (mérgezések, gyógyszerek mellékhatása is lehet)

Ø       keringési zavarok: szív elégtelenséggel járó vérellátási zavarok (májpangás) vena portaeben fellépő nyomásemelkedés (portalis hypertensio)

Ø       végzetes kimenetelű májzsugorodás (cirrhosis)

A kórfolyamatok megtámadják magukat a májsejteket, az epeelválasztó apparátust,és a vasculáris rendszert.

A fenti kórfolyamatok következményei:

Ø       fehérjeszintézis zavara (pl.albumin, globulinok, alvadási faktorok) képződése csökken

Ø       szénhidrát anyagcsere károsodása (glikogénképzés és lebontás zavara)

Ø       zsíranyagcserében bekövetkező romlás (májelzsírosodás) ugynevezett zsírmáj képződik

Ø       epetermelés csökken

Ø       méregtelenítő folyamatok zavara

Ø       bilirubin forgalom romlása – sárgasághoz vezet (icterus)

Hepatitisek: a májszövet fertőzések vagy mérgek okozta gyulladásos megbetegedése. Heveny és idült formáját különitik el. Többféle vírus okozhat májgyulladást, de közöttük az elterjedtséget tekintve három fontosabbat emelünk ki: hepatitis A vírus (HAV), hepatitis B vírus (HBV), és az elöbbi kettőtől eltérő,  (NANB) vírus.

A HAV csaknem kizárólag széklet-száj úton jut egyik emberről a másikra. Vírushordozók nincsenek.

A HBV az egész világon elterjedt, mert vannak tünetmentes emberek, akik hordozzák a kórokozót.                                        .Régebben  HBV által okozott és a vérátömlesztések útján  terjedő serum hepatitis gyakori volt                                                  

                                                                                     

A NANB vírus okozza a legtöbb post-transzfúziós májgyulladást. Klinikai kép mindhárom hepetitisnél hasonló:

Ø       influenzaszerű tünetek

Ø       hasi fájdalom, a májduzzanat miatt

Ø       néhány nap vagy hét múlva icterus alakul ki, a laboratóriumi vizsgálatok a  májfunkciók romlását jel-zik.

Toxikus hepatitisek okozói:

Ø       gyógyszerek

Ø       mérgek

Ø       alkohol

Krónikus hepatitis: két formája van, az egyik a heveny gyulladás elhúzódó, specifikus tünetekkel nem jellemzett, jó prognózisú alakja. A másik típus egyre  súlyosbodó, a májsejtek elhalásával járó kórkép, amely  sokszor cirrhosisba megy át. Többféle kórokozó idézheti elő, kevesen élik túl.

Máj cirrhosis okai lehetnek:

Ø       veleszületett kórfolyamatok

Ø       alkoholizmus

Ø       krónikus vírus-hapatitis

Ø       epeutak autoimmun gyulladása

A diagnózis szövettani vizsgálattal állapítható meg.

Klinikai jellemzői:

 általános tünetek: ( rossz közérzet, puffadás, hányinger )

• portalis pangás, a keringés nehezített a  vena portaeban                                                                          
• sárgaság, a bilirubin bejutása az  epeutakba akadályozott.
• vérzékenység, az alvadási faktorok hiánya miatt.
• férfiakban, a pók alakú kisartéria-táglatok a bőrön, gynecomastia, azzal magyarázhatók, hogy csökken az oestrogenek metabolizmusa.
• ascites, folyadékgyülem a hasüregben a portalis pangás, fehérjevesztés és a renális Na ürítés csökkenése miatt központi idegrendszeri károsodás a portalis hypertensio eredményeként oesophagus-varixok alakulnak ki, ezekből életveszélyes vérzések támadhatnak.

A májcirrhosis nem gyógyítható meg. Fehérje-és sószegény diétával, vizelethajtókkal, immunosuppressiv szerekkel a folyamat lassítására törekednek.

A fehérjék harmadlagos szerkezetét kialakító kémiai kölcsönhatások.

Epekő-betegség → cholelithiasis kőképződés az epehólyagban vagy az epeutakban a következményes kórfolyamatokkal együtt. A gyakori kórkép az U. S. A.-ban pl. mintegy 20 millió embert érint. A nők aránya kétszerese a férfiakénak.

Epeköveknek két fő típusa van :

Ø       a fő komponens az esetek 85%-ában koleszterin, a kisebb összetevők közül epesavak, fehérjék és a kálcium említhető.

Ø       A fennmaradó esetekben a bilirumbin a  kövek fő alkotórésze.

A kő keletkezésének elemei: a koleszterin-telítettség és a haemolysis.

A kőképződésre hajlamosító tényezők:

Koleszterin –kövek esetében:

Ø       obesitas

Ø       kalóriadús táplálkozás, koleszterin kő

Ø       oestrogen hormonok

Ø       időskor

Bilirubin –kövek esetében:

Ø       kónikus haemolysis

Ø       alkoholos cirrhosis, bilirubin kő

Ø       epeút gyulladás

Epehólyag gyulladás: akut vagy krónikus formában jelentkezik. Az utóbbi gyakoribb, az előbbi veszélyesebb.

Cholecystitis acuta: leggyakrabban elhízott, időskorú nőkben fordul elő.Az epehólyagban Gram-negatív kórokozók szaporodnak el és ezek okozzák a gyulladást.

Bacillusgazdák salmonellát hordozhatnak az epehólyagjukban.

Tünetei: hirtelen fellépő májtáji fájdalom

Láz

Hányinger, hányás

Leukocytosis

Enyhe icterus

Súlyos szövődménye a perforáció és a következményes hashártya-gyulladás..

Icterus lényege a vér bilirubintartalmának növekedése. A bőr és nyálkahártyák sárgás  elszineződése. (hyperbilirubinaemia) A vér magas bilirubin-szintje károsítja a szervezetet.

Alapvetően az alábbi módon alakulhat ki hyperbilirubinaemia:

• a vörösvérsejtek fokozott szétesése
• a beteg májsejt nem képes bilirubint kivonni a vérből
• a máj nem képes a bilirubint glukaronsavval konjugálni   
• a bilirubin nem tudja elhagyni a májat

A bilirubin a szervezetre nézve káros anyag. Szabad konjugálatlan formájában akadályozza az oxidatív foszforilációt.

Újszülöttek elhúzódó sárgasága maradandó károsodást okozhat.

A pancreatitis acuta: egy heveny periódusból vagy ezek ismétlődéséből álló hasnyálmirigy gyulladás.

A pancreas gyulladását okozhatják:

Ø       epekő

Ø       alkoholizmus

Ø       fertőzések

A pancreas állományában és a környező szövetekben szövetpusztulás jelentkezik. Tünetei: erős hasi fájdalom,

Puffadás, hányás, shock.A súlyos kórkép halálozása megközelítheti az 50 %-ot.

Pancreatitis chronica: etiológiájában az alkoholizmusnak és örökletes tényezőknek van szerepük.

Következmények:

Ø       emésztési zavarok

Ø       lefogyás

Ø       zsírszéklet

Ø       A,D,E,K, vitaminok hiánya

A zsír és alkoholmentes étrend betartása mellett enzimpótló gyógyszerek és inzulin adása indokolt.

A májbetegségek terápiájában gondot  jelent az, hogy az alkalmazott gyógyszer maga is testidegen anyag. Nagy a  jelentősége a máj állapotát védő úgynevezett májvédő szereknek, amelyeket általában a májbetegségek megelőzésére vagy a májártalom fokozódásának megakadályozására használnak Jelentős májkárosító tényező a szabad gyökök jelenléte, ez az egyik oka annak, hogy gyakoriak a környezetszennyezés okozta májártalmak. Mivel a máj érzékeny a szabad gyökökre és a benne lejátszódó folyamatok gyakran sok energiát igényelnek, ezért játszhat szerepet az indiumszulfát a májbetegek terápiájában.

A lipidek anyagcseréje szorosan kapcsolódik a májhoz. A lipidek minden szövetben, szervekben megtalálhatók a testtömeg 10%-át teszik ki. A lipidek túlnyomórésze specializált kötőszövetben, zsírszövetben, zsírsejtekben zárva található (depozsír).

A lipidek funkciói az élő szervezetben

Ø       hatékony energiaforrások

Ø       szigetelő és mechanikai védelmet adó anyagok a bőr alatti szövetekben és egyéb szervek körül

Ø       fehérjékkel képzett komplexeik fontos sejtalkotó részek (plazma mitokondrium, membránok)

Ø       a lipidek a szervezet anyagcsere-folyamatait szabályozó anyagok (vitaminok, hormonok, eszenciális zsírsavak)

Itt megint visszatérünk a mikroelemek, nyomelemek és az anyagcsere-folyamatokra. Máj  és   zsíranyagcsere   betegségeknél néhány enzim aktivitása megnő: Pl. GOT, GPT, GGT, Alk ph.,Csökken a mikroelemek, nyomelemek, vitamonok koncentrációja a vérben.

A zsíranyagcsere zavarainál a vérben a normálisnál magasabb a lipidek: a koleszterin, a zsírok, azaz trigliceridek koncentrációja ez a hyperlipidaemia. Korábban már szó volt a lipid-peroxidáció és a különböző megbetegedések elsősorban az érelmeszesedés kapcsolatáról. A zsíranyagcsere zavarok megszüntetése tehát más betegségek megelőzését is jelentheti.

Az indiumszulfát adása után a következőket tapasztaltuk a betegeknél.

Ø       csökken az enzimek koncentrációja

Ø       kisebb lesz a máj

Ø       nő a mikroelemek és a vitaminok koncentrációja

Ø       betegek gyógyulási ideje lerövidül

Ø       az anyagcsere-folyamatok 20-25 nappal hamarabb stabilizálódnak

Ø       a máj méregtelenítő szerepe 20-22 nappal gyorsabban javul

Ø       súlyos májbetegségeknél az élet fél vagy egy évvel meghosszabbíthatónak mutatkozott

Ø       az esetleges icterus (sárgaság) csökken, illetve megszűnik

Ø       a kóros anyagcsere-folyamatok mérséklődtek, illetve megszűntek

A sejtekben folyó kémiai reakciók végbemenetelének feltétele a specifikus katalizátorok az enzimek. Az enzimek működése a mikroelemek függvénye, különösen a cink és a magnézium és itt kapcsolódik az indium szerepe katalizátorként az enzimek működéséhez. Különösen fontosak az húsz genetikusan meghatározott aminosavból szerkesztett peptidek működéséhez.

A húsz genetikusan meghatározott aminosavból szerkesztett peptid

Mik is azok az enzimek?

Az enzimszintű szabályozás feltételei

A sejt működésének (életben maradásának, szaporodásának) feltétele, hogy a benne zajló kémiai folyamatok nagy sebességgel specifikusan és szabályozottan menjenek végbe.

A kémiai reakció feltétele:

Ø       a pH

Ø       hőmérséklet

Ø       nyomás

Ø       ion és más anyagok koncentrációja

A sejtekben folyó kémiai reakció végbemenetelének feltétele a specifikus (bio) katalizátorok az enzimek jelenléte. Az enzim által katalizált reakció 10^7-szer gyorsabban megy végbe, mint enzim nélkül.

Az enzimek fehérjetermészetű anyagok, azonos a:

-kémiai és térszerkezeti felépítés

-relatív vagy molekulatömeg

-hidrofil kolloid sajátosság

-a környezettől függő konformáció

-polaritás

-alakváltozás

-izolálási lehetőségek

Egyes enzimek funkciójához elegendő csupán protein karakterük is, más enzimek aktív működéséhez nem fehérje komponens is szükséges. Ezeket nevezzük kofaktoroknak. A kofaktorok lehetnek fémionok és kis molekulatömegű szerves vegyületek. Néhány enzim működéséhez mindkettőre szükség van. Az enzimaktivitáshoz szükséges, a fehérjékhez viszonyítva kis molekulatömegű szerves vegyületeket, koenzimeknek nevezzük.

Van egy olyan káros faktor, amellyel gyakorlatilag csak az embernél kell számolnunk. Előfordul ugyan, hogy valamilyen élőlény valamelyik enzime nem vagy csak csökkent mértékben működik. Ilyenkor teljes vagy részleges életképtelenség lép fel.

Egyes emberek szervezetében is kimutatható ilyen probléma, ezt enzimhiány vagy enzimdefektus okozta megbetegedésnek, orvosi néven enzymopathiának nevezzük. Enzimdefektuson vagy más fehérje működési zavaron alapul néhány ismert betegség, pl. tej és liszt érzékenység, a cukorbetegség (diabetes mellitus) és számos vérszegénység (anaemia) tipusa. Mivel az enzimhiányra való hajlam örökletes ,mindenkinek saját magának kell dönteni akarja e ezt tovább örökíteni a szüléssel.

Az anyagcsere–folyamatok, azaz a biomolekulák lebomlása és felépülése az élőszervezet alapegységeiben, a sejtekben játszódnak le. Az élő szervezetek anyagcseréje a metabolizmus folytonos kémiai átalakulások sorozata. Az élő szervezetet alkotó biomolekulák állandóan lebomlanak és helyükre új biomolekulák szintetizálódnak. Minden szervezet valamennyi sejtje, sőt valamennyi molekulája meghatározott periodicitással kicserélődik. Minden élőlényre, sőt az egyes élőlények különböző szöveteiben más és más sejt típus jellemző, egy sejt különböző szervezeti egységeket ungynevezett sejtorganellumokat (sejtkompartmenteket) tartalmaz, amelyeket speciális felépítésű félig áteresztő hártyák, membránok választanak el egymástól. A sejtet a citoplazma, másnéven citoszol tölti ki.

A biomembránok folyadékmozaik-modellje

Az anyagcsere szempontjából igen fontos, a mitokondrium, a sejtlégzés színtere, amelynek kettős membránja van. A membránok közül a belső nagyobb, ezért annak a mitokondrium belső tere a mátrix tér felé kitüremkedései vannak. A mitokondrium belső membránjában helyezkedik el a terminális oxidáció elektron-transzport lánca ismertebb nevén a légzési lánc. Az emberi szervezetben a szénhidrátok, a lipidek, a fehérjék lebontása a citoszolban kezdődik. A mitokondriumban lejátszódó lebontási folyamatnak azt a szakaszát, amelyben az eredetileg a tápanyagból származó széntartalomból szén-dioxid keletkezik és a tápanyagból származó hidrogének redukált koenzimek formájában kerülnek tovább, citrátkörnek nevezzük.

A citoszolban található dizmutázok cinket, indiumot és rezet a mitokondrium mangánt (In⁺⁺⁺)-ot tartalmaznak. A fajoknak és azon belül azok egyes egyedeinek fennmaradásához alapvető fontosságú a DNS molekulába épített:

Ø       információtartalom megőrzése

Ø       károsító hatások elleni megvédése

Ø       az esetleges változások korrigálása

A genetikus információ áramlása az eukarióta sejtben.

Ugyanakkor bizonyos öröklődő változások (mutációk) biztosítják az olyan egyedek létrejöttét, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni a környezetükhöz vagy egyéb módon „életképesebbek„. A DNS molekulában rejlő dialektikus ellentét, az élővilág evoluciójának biztosítéka. A DNS és RNS stabilizálásában szerepe van a Mg⁺⁺ (In⁺⁺⁺) és a Ca⁺⁺-nak is.

A DNS nukleoszómába rendeződése

A szervezetet ért oxidációs stressz hatására fellépő káros gyökös folyamatok kialakulásával keletkeznek a különböző betegségek.

A DNS –replikáció hipotetikus sémája

A követekező betegségtípus, amivel klinikai kisérleteket végeztünk, az az immunbetegségek voltak.

Immunbetegségek

A különböző immunglobulinok.

Az emberi szervezetet ért külső támadások, elsősorban a kórokozók (antigének) elleni védekező mechanizmusnak a legfontosabb eszköze az immunrendszer. Az immunrendszer meglehetősen bonyolultan, de hatékonyan működik a szervezet eredeti állapotának helyreállítására törekedve. A szervezet antigénre adott válaszát, az immunfolyamok beindulását és e működés eredményét immunválasznak nevezzük. A szervezet immunfunkcióját biztosító sejtek nem egyetlen szervbe tömörülve, hanem az egész szervezetben szétszóródva találhatók. Az immunválasz első szakasza a felismerés fázisa a védekezésre „szakosodott” sejtek ebben a fázisban különböztetik meg a test saját sejtjeit az idegen sejtektől. Az antigénről szóló információ a folyamat második szakaszában, a sejtkölcsönhatás fázisában kerül tovább azokhoz a sejtekhez, amelyek a harmadik szakaszban (effektor fázis) közvetlenül (sejtközvetített immunválasz) vagy termékei (ellenanyagok, azaz antitestek) útján (humorális immunválasz) hatástalanítják vagy elpusztítják az antigént. A humorális immunválasz során az antigén hatására olyan szérum fehérjék (antitestek) termelődnek, amelyek a képződésüket kiváltó antigénekkel specifikusan reagálni képesek. Ezek az antitestek (immunglobulinok) a testnedvekből kimutathatók. A különböző antigénekre válaszul termelődő immunglobulinok szerkezete  más és más, de felépítésükre általánosan jellemző, hogy négy polipeptidláncból épülnek fel, két kisebb molekulatömegű, ugynevezett könnyűláncból és két nagyobb molekukatömegű ugynevezett nehézláncból.

Az antigének szervezetbe jutása nemcsak ellenanyag termelést válthat, ki hanem hatására olyan immunsejtek szaporodása is megindulhat, amelyek jellegzetes tulajdonsága a termelődésüket kiváltó antigénnel való közvetlen specifikus reakció. A reakcióban az immunsejtek tehát közvetlenül vesznek részt a behatoló antigén elpusztításával, ezekkel a sejtekkel való kölcsönhatás következménye az immunválasz. Az immunválasznak ezt a formáját celluláris vagy sejtek útján közvetített immunválasznak nevezzük. A bőr vagy szervátültetéskor a beültettt szövet kilökődése elsősorban az immunreakció eredménye. A szabadgyökök az emberi szervezetben ugyancsak celluláris immunválaszt váltanak ki.

Az autoimmunbetegség esetében a saját testanyagok (autoantigenek) is ellenanyagok  (autoantitestek) temelődését képesek beindítani, vagy celluláris immunválaszt képesek kiváltani. Az immunrendszer megbetegedésekor a szervezet könnyen a különböző kórokozók áldozatává válhat. Az immunvédelem működésére igen jellemző a vérplazma antigénspecifikus immunreakcióinak (pl T4, T8) aktivitása. Az immunrendszer károsodásakor ezen immunreakciók aktivitása csökken.Az immunrendszer működésénél figyelembe kell vennünk a szabad   gyököket.    Az immunválasz kialakulásában  fontos szerepe van a szervezet általános állapotának, és energia hasznosításának, feltételeztük, hogy az indiumszulfát a megfelelő  irányba változtatja meg a beteg állapotát.

 Az immunrendszer kóros működéséből eredő kórképek:

Ø       allergiás betegségek, az antigénnel való első találkozás

után lezajló immunválasz védettséget biztosít. Az antigén másodszori bejutása esetén szövetkárosodást okozhat.

Ezek az ún.túlérzékenységi reakciók allergiás kórképek formájában nyilvánulnak meg. Az allergiás betegségek négy, római számmal jelölt típusát különítik el.

Helyi reakciók:- bőrkiütés (urticaria)

                                                       -Szénanátha

                                                       -Gégeoedema

                                                       -Asthma bronchiale

Általános reakció a nagyfokú vérnyomássüllyedéssel, nehézlégzéssel, bélgörcsökkel járó anaphylaxiás shock.

II. Típusú vagy cytotoxikus reakció.

Lényege, hogy a vérben keringő immunglobulinok sejthez kötött antigénekkel reagálnak. Ide tartozik a nem megfelelő vér transzfúziója után fellépő haemolysis is.

III. Típusú allergiás reakció.

Immunkomplex képződésén alapuló kórkép. Pl. így jöhet létre a szérumbetegség nem megfelelően tisztított, állatból nyert gyógysavó beadásakor, amelyre láz, nyirokcsomóduzzanat, nephritis, arthritis és bőrgyulladás jellemző.Ezzel a mechanizmussal alakul ki a gyógyszer-

allergia is.

IV.Típusú késői reakció.

Ennek a lényege az antigén T-lymphocytával való reakciója. Az antigén az esetek többségében élő korokozó ( Mycobacterium tuberculosis, vírusok, gombák, protozonok, paraziták), de lehet átültetett szövet

( transzplantatum).

Ø       autoimmun károsodások, ha a szervezet a saját anyagait (makromolekulák, sejtek, szövetek) testidegenként ismeri fel és antigén-antitest reakció révén károsítja, autoimmun betegségről beszélünk. Az autoimmun betegség alapvetően két módon jöhet létre, a szervezet saját anyagai jelennek meg antigénként, Vagy a saját ellenanyagok válnak képessé immunreakcióra.


       Az ellenanyag-rendszer zavarai oly módon keletkezhetnek, hogy: működésképtelenné válnak azok a suppressor T-sejtek, amelyek az  autoreaktív klónok működését gátolják. 

        A malignusan átalakult lymphocyták olyan immunglobulint termelhetnek, amelyik a szervezet saját antigénjével

     reagál. Az autoimmun- betegségek lehetnek szisztémásak (több szervre vagy szervrendszerre kiterjedők), vagy                           szervspecifikusak ( egy szervre korlátozódik).

Systemás kórképek:

-Systemas lupus erythematosus (SLE)

-rheumatoid arthritis

-scleroderma

-érgyulladások

Szervspecifikus kórképek:

Vérképzőrendszer: haemolyticus anaemiák

Idegrendszer: sclerosis multiplex

Endocrin rendszer: Graves-betegség ( Basedow-kór)

Insulin dependens diabetes mellitus

Tápcsatorna: anaemia perniciosa

                        collitis ulcerosa

Harántcsikolt izom: myasthenia gravis

Szív: cardítis rheumatica

Vese: glomerulonephritis

Szem: sympathiás ophthalma

Bőr: pemphigus vulgaris  

Gyógyításuk:

immunosuppressiv gyógyszerek

szövet és szervkárosodások kezelése

a hiányzó mikroelemek (indium, vas,cink, mangán,) adása

vitaminok pótlása, B12 vitamin.

Immunhiányos betegségek.

Az immunhiányos betegségek hátterében az immunreaktivitástás csökkenése vagy hiánya áll. Veleszületett és szerzett formái vannak.

Veleszületett immundefektusok:

• A T-sejtes immunhiány: a T-lymphocyták száma alacsony és működésük is károsodott.
• A B-sejtes immundefektust a csökkent ellenanyag-termelés az immunglobulinok hiánya jellemzi.
• Súlyosabb kórkép a kombinált forma, amelyben mind a T mind a B- lymphocyták száma nagyon kevés.
• A veleszületett immundefektusok közé tartozik még a granulocyták és monocyták károsodott phagocytafunkciója, valamint a komplementhiány.

Szerzett immundefektusok:

Ø       szervátültetésnél

Ø       egyes fertőző betegségeknél (kanyaró, rubeola)

Ø       gyógyszermellékhatások eredményeként vagy sugárzások hatására

Ø  AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome) szerzett immunhiányos tünetegyüttes a HIV (Human Immunodefaency Virus)  okozta halálos kimenetelű fertőző betegség.

A világon ma már több millió a szeropozitív emberek száma.

A betegség három szakaszban zajlik:

első fázis: influenzaszerű tünetek és a nyirokcsomók megnagyobbodása

második fázis: kifejlődik az AIDS-re jellemző klinikai tünetcsoport

Ø       lesoványodás

Ø       éjjeli izzadás, bőrviszketés

Ø       hasmenés

Ø       láz

Ø       lépmegnagyobbodás

Ø       amenorrhoea

Ø       letargia

Ø       butulás

harmadik fázis: immunvédelem hiányában a legkülönböző kórokozók pusztítják el a szervezetet.

Ezeknél a betegeknél különösen fontos a mikroelempótlás, hisz a mikroelemek a szervezet létfontosságú sejtjeinek az enzimeknek a működését biztosítják. Különösen fontos az indiumszulfát alkalmazása, magasabb dózisban.Többször utaltunk a sejtek és enzimek működését szabályozó fémionokra, ide tartozik az indium is.

Az immunválasz sejtes elemeinek differenciálódása és funkciója.

Indium szulfát és az immunbetegségek

Betegcsoport: különböző immunbetegségek

Betegszám: 20

Férfi: 10 Kor: 32-55

Nő: 10 Kor: 30-50

A kisérletek során a következőket tapasztaltuk a betegeknél:

• az IgA, IgM, IgG koncentráció értéke szignifikánsan megnőtt a harmadik hónap végére, több esetben elérte, három esetben meg is haladta a normális érték alsó tartományát.
• a vérplazmában antigén-specifikus immunreakció aktivitása a kezelés előtt igen alacsony volt, az indiumszulfát hatása után emelkedett, de nem érte el az egészséges egyénekre jellemző értékeket. A gyógyszert szedő betegeknél a gyógyszeradagot csökkenteni tudtuk.
• 10 betegnél 2-ről 0,5- re volt csökkenthető a gyógyszer adagja
• 2 betegnél elhagyható a gyógyszer
• 2 betegnél változatlan a gyógyszer adagja
• az immunelfo vizsgálatok kevesebb eltérést mutattak, mint a kontrollcsoportban.
• Fertőzéseket ritkábban tapasztaltunk, mint a kontrollcsoportban
• Két betegnél a gyógyszer mennyiségét, 3-tablettáról 1,5- tablettára tudtuk csökkenteni
• Négy betegnél a gyógyszermennyiséget 3-tablettáról 0,5- tablettára tudtuk csökkenteni.

-          Az immunbetegségek kialakulásánál nem lehet eltekinteni a szabadgyökök szerepétől, a glutation reductase vas (Indium), a superoxide dismutase réz, cink (Indium), mangán (Indium) függvénye, így indiumszulfát adásával befolyásolni tudjuk az immunbetegségek lefolyását.

A következő betegségcsoport, amelynél az indiumszulfátot kapták a betegek: az endokrin rendszer betegségei.

Az endokrin rendszer zavarai és az indiumszulfát

A hormonzavarok okai és keletkezésük.

A hormonális rendszer működésének mindkétirányú változása (csökkenés illetve fokozódás) betegséget idézhet elő.

Kórfolyamat alapja lehet:

Ø       valamely hormon csökkent vagy fokozott termelődése

Ø       biokémiai anomáliák

Ø       a célsejt kóros működése

Az endokrin hypofunctio (a hormontermelés csökkenése).

Vannak olyan esetek, amikor a hormonszekréció csökkenése nem okoz betegséget, hanem éppen a homoeostasist szolgálja. Példa erre, hogy tartós éhezés hatására kevesebb pajzsmirigyhormon kerül a vérbe.Ez az anyagcsere csökkenésével jár, amely változás többé-kevésbé ellensúlyozza a táplálkozás hiányát.

A legtöbb endokrin szerv hormontermelő kapacitása jóval meghaladja a szükségletet, a szövetek legalább 90%-nak el kell pusztulnia ahhoz, hogy betegség lépjen fel.

A páros szervek egyikének eltávolítását a megmaradó mirigy túlműködése követi.

A mirigyszövetet elpusztíthatja:

Ø       vérzés

Ø       daganat

Ø       fertőzés

Ø       sugárzás

Ø       autoimmun folyamat

Ø       fejlődési rendellenességek (pl.chromosoma-anomáliák) az endokrin szerv sorvadásához vezetnek.

Perifériás mirigy alulműködésének egyik fontos oka, a hypophysis funkciójának kiesése. Ez esetben a szekréciót kiváltó inger, a trophormon hiánya okozza a perifériás szerv inaktivitását.

Biokémiai anomáliák:

Ø       pl.: elégtelen jódbevitel miatt kialakuló hypothyreosis

Ø       hypfunkció alakulhat ki úgy is, hogy a hormont lebontó enzim (pl.az inzulináz aktivitása fokozódik)

Ø       a célszerv nem reagál a hormonra, pl.mert hiányozhat a hormont kötő receptorok, vagy a hormon ellen antitestek képződnek.

Endokrin hyperfunkció,  hormontúlterhelést okozhat.

Kiváltó okok lehetnek:

Ø        mirigy hypertrophiája

Ø       hyperplasiája

Ø       jóindulatú daganat, az endokrin daganatok nem érzékelik a magas hormon-vérszintet, nem reagálnak a negatív feedback szabályozása, pl. Cushing-kór → hypophysis-tumor következménye nagy mennyiségű ACTH-t szekretál → mellékvese hyperplasia→ mellékvese hormonok túltermelése.

Biokémiai zavar a hormonlebontás csökkenése. Kézenfekvő, hogy ennek magas hormon-vérszint lesz az eredménye.

A célszerven, oly módon fokozódhat egy hormon hatása, hogy e hormon valamely antagonistájának a koncentrációja csökken.Ha például az inzulin ellen ható mellékvesekéreg hormonok hiányoznak éhezés vagy kevés inzulin beadása súlyos hypoglykaemiát idéz elő. A hypotalamus az endokrin szabályozás felső központja.

Vegetatív funkciókat is befolyásol:

Ø       hőszabályozás

Ø       anyagcsere

Ø       keringés

Ø       emésztés

Megbetegedései közül legismertebb a dystrophia adiposogenitalis. Leginkább pubertás fiukon alakul ki.

Jellemzője a hypogonadismus és a feminin típusu elhízás a csípő-és emlőtájékon. Látászavar, diabetes insipidus és ér-

telmi fejletlenség kísérheti. Gonadotrop hormon adásával gyógyítják.

A hormonelválasztás elégtelensége jelentkezhet adeno és neurohypophysisben.

Az adenohypophysis szekréciós tevékenységének az elégtelenségét előidézhetik: daganatok, vérkeringési zavarok, sugárártalmak. A legsúlyosabb esetben az összes trophormon szekréciója megszűnik. Először a gonadok, azután a pajzsmirigy és végül a mellékvesekéreg funkciózavara lép fel.

A neurohypophysis két trophormont, oxytocint és vasopressint juttat az érpályába.Vasopressin hiánya → diabetes insipidus. A betegség ismert okai: sérülések és daganatok. Jellemző tünetek a polyuria és a következményes olydipsia. A gyógyszeres kezelés célja a hormon pótlása.

Hypophysis túlműködés: A hypophysis túlműködését leggyakrabban daganat okozza. A kórképek a növekedési hormon, a prolactin vagy ACTH túltermelése talaján fejlődnek ki. A jellemző kórképek: gigantismus, acromegália, hyperprolactinaemia, és a Cushing-kór.

Pajzsmirigy betegségei

T3, T4 hormonok  alapvető szerepet játszanak a:

Ø       szöveti oxidációban

Ø       anyagcserében

Ø       növekedésben

Ø       sejtdifferenciálódásban

Ø       vegetatív funkciók szabályozásában

A hormonok hiánya vagy túltermelése súlyos és összetett kórképekhez vezet. A pajzsmirigy ún.C sejtjei termelik a kalciumforgalom szabályozásában részt vevő calcitonint.

A pajzsmirigy elégtelen működése a hypothyreosis.

Etiopatogenezise:a pajzsmirigyből a szükségesnél nagyobb részt távolítanak el, vagy a sugárkezelés sok folliculust pusztított el.

Autoantitestek képződnek, a mirigyfolliculusok receptoraihoz kötődnek és meggátolják, hogy a TSH ezen receptoro-

kon kifejthesse a hatását.

Elégtelen a hypothalamus-hypophysis rendszer trophormon termelése.

Csökkent jódbevitel vagy bizonyos kémiai anyagok ( gyógyszerek, mérgek ) hatására csökken a T4 és T3 szintézise.

A hyperthyreosis olyan betegségcsoportot jelöl, amelynek az a lényege, hogy a szervezetre a vérben kórosan magas

koncentrációban jelenlevő pajzsmirigy-hormonok hatnak.

A pajzsmirigy túlműködésének leggyakoribb klinikai megnyilvánulása a Basedow-kór, a nemzekközi irodalomban

imkább Graves-betegség néven ismert. A Basedow-kór autoimmun betegség.

Az oki kezelés módjai:

• a pajzsmirigy részleges eltávolítása
• a hormonszintézis és felszabadulás gyógyszeres gátlása
• radioaktív jód bevitele
• gyógyszerekkel a keringési és idegrendszeri szimptómák enyhítése.

A mellékpajzsmirigy működésének zavarai:

Az emberben négy apró mirigy (mindkét oldalon egy pár) található, a pajzsmirigybe beágyazódva, vagy ahhoz hozzátapadva.Feladatuk a D-vitaminnal és calcitoninnal együtt a kalcium-háztartás szabályozása.Termékük a parathormon, amelynek termelődését a vér kalciunion-szintje módosítja, a kalciumkoncentráció csökkenése fokozza, emelkedése pedig gátolja a parathormon elválasztását.

Mellékevesekéreg működésének zavarai:

Az alábbi szteroid hormonokat termeli és választja ki a vérben a mellékvesekéreg:

•  glucocorticoidok (cortisol)
•  mineralocorticoidok (aldoszteron)
•  nemi hormonok

A szteroidhormonok bioszintézisének áttekinthető sémája

Élettani hatásuk sokrétű:

• Fehérje,szénhidrát, zsíranyagcserében a glucocorticoidok szerepe alapvető
• Só és vízháztartában az  aldosteron, és a cortisol szerepe jelentős
• Keringésben a cortisolnak, aldosteronnak van jelentősége
• Gyulladáscsökkentő hatásban glucocorticoidok van szerepe
• A csontszövetre a glucocorticoidok hatnak
• A mellékvesekéreg nemi hormonjai hozzájárulnak a szexuális fejlődés és funkciók szabályozásához

A mellékvesekéreg alulműködése akkor alakul ki, ha mindkét oldali mirigy jelentős része elpusztul vagy elveszíti hormontermelő képességét.Három formája ismeretes az ACTH-hiány okozta kórkép, az Addison-kór és a hypoaldosteronismus. Az Addison- kór súlyos kórkép. Csak akkor alakul ki, ha a mirigyszövet több, mint 90 %-a

elpusztul. A vérben a cortisolszint alacsony, az ACTH-szintje viszont magas.

Tünetei:

• fáradékonyság
•  súlyos izomgyengeség
•  étvágy- és súlycsökkenés
•  hányás, hasmenés
•  a bőr és nyálkahártyák sötét színe
•  hypotensio: a felállás ájulást okozhat

A betegség trauma hatására súlyosbodhat, ez az Addison-krízis.

Hypoaldosteronismus. A zona glomerulosa izolált funkció-képtelensége okozza. Az aldosteron hiánya hyponatraemiát

és hyperkalaemiát idéz elő, következményes hypotensióval és szívritmus-zavarokkal.

A mellékvesekéreg túlműködése az alábbi kórformákban nyilvánul meg. A Cushing-syndromára a glucocorticoidok, a hyperaldosterinismusra az aldoszteron, az adrenogenitalis syndromára pedig a nemi hormonok túltermelése jellemző.

Cushing-syndroma, a mellékvesekéreg daganatos burjánzása vagy glucocorticoidok tartós adagolása következtében kialakult kórkép. A Cushing-kór hátterében ACTH- túltermelés áll.

Tünetei: 

• elhízás a fejen, nyakon, törzsön
• izomgyengeség, bőrsorvadás és csontritkulás
• hyperglycaemia a fokozott glycolysis és glyconeogenesis miatt
• nőkben, ovulatio-gátlás, amenorrhoea és hirsutismus az androgen túltermelés következtében
• hypertensio a Na-retentio és fokozott vasoconstrictor hajlam miatt

A Cushing –kórral ellentétben a Cushing-syndromában a vér ACTH-szintje alacsonyabb a normálisnál.

Hyperaldosteronismust a zona glomerulosa fokozott mértékben termelt mineralocorticoidok okozzák.

Főbb következményei:
hypokalaemia, izomgyengeséget és szívritmus-zavarokat okoz

hypernatraemia a keringő vérmennyiség növekedéséhez s így hypertensiohoz vezet

Adrenogenitalis syndroma: a zona reticularis fokozott androgehormon-termelése. Oka a cortisol képzéshez szük-

séges enzimek veleszületett hiánya.

A gonadok ( nemi mirigyek) funkciója kettős : nemi hormonokat választanak ki, emellett ivarsejteket termelnek.

A gonadműködés szabályozásának a zavarai, valamint a nemi mirigyek megbetegedései okozhatnak különféle

kórképeket. A következmények: a másodlagos nemi jelleg kórossága, a reproduktív funkciók zavara és különféle egyéb tünetek.

A férfi hypogonadismusa, az androgén hormonok elválasztásának hiánya vagy csökkenése.

Férfi intersexualitas, a nemi kromoszómák számbeli, illetve szerkezeti eltérései vagy génmutácio miatt fellépő zavara, ami a megtermékenyítő képesség hiányával jár.

A nő hypogonadismusa

Az ovarium differenciálódása a nemi kromoszómáktól, későbbi fejlődése és működése a gonadotrop hormonoktól függ. Klinikai formája a Turner-syndroma. Az ovarium az Ebriogenesis korai szakaszában normálisan fejlődik, de a második X-kromoszóma hiánya miatt felgyorsul a petesejtek pusztulása. A petefészek elsorvad, benne folliculusok sem találhatók.

Az emberi szervezetben három féle ösztrogén hormont ismerünk:

Ø       ösztradiolt

Ø       ösztront

Ø       ösztriolt

Fokozzák a zsírlerakódást és a fehérjeanabolizmust, serkentik a Na⁺és a vízreabszorpciót, a Ca-lerakódást (csontok). A férfi nemi hormonok az androgének. A here Leydig-sejtjei termelik:

Ø       a tesztoszteront

Ø       az androsztendiont

Ø       az androszteront.

A nemi hormonok szintézise a mellékvesekéregben és a nemi szervekben ugyanazon az úton megy végbe. Nemi hormonok nagyrészt fehérjékhez kötve keringenek a vérben (tesztoszteron és az ösztrogén globulinhoz a progeszteron albuminhoz kapcsolódik.                                                                              
Inaktiválódásuk oxidoredukcióval és konjugációs átalakulással megy végbe. A konjugált hormonok a szabad hormonokkal szemben kevéssé kapcsolódnak a plazma fehérjékhez, vízben oldhatóbbak és ezért a vizelettel kiválasztódnak. A konjugált szteroidok egy része az epébe, majd a béltraktusba jutva onnan reszorbeálódnak és végül ezek is a vesébe jutva választódnak ki. A nemi hormonok lassú hatásúak ennek megfelelően egyes enzimek szintézisét indukálják. Mint több ízben említettük, az enzimek működése szoros kapcsolatban van a mikroelemek koncentrációjában, pl.a cink körülbelül 300 enzim működésében vesz részt, valamint említettük a specifikus enzimaktiváló fémeket ilyen az indium is. Tehát a hormonrendszer működését támogathatjuk az indiumszulfát adásával is.

Az indiumszulfát adásával a hormonok túlműködését csökkenteni tudtuk, 10 betegnél a hormonszint elérte a normál tartományt, a hormonok alulműködésénél a hormont serkenti tudtuk indiumszulfát adagolásával, így  biztosítani tudtuk a szervezetben a normális hormonháztartást.

Indium szulfát adása hormonális betegségeknél

Betegcsoport:különböző hormonális megbetegedések

Betegszám:20

Nő:10    Kor:20-60

Férfi:10 Kor:25-63 

Az indiumszulfáttal kezelt betegeknél a következőket észleltük:

• a fehérje szénhidrát zsíranyagcsere működésének zavarát jelző  laboratóriumi  paraméterek az indiumszulfát adása után közelítettek a normális tartományhoz, három betegnél elérték a normál tartományt ( itt a glucocorticoidok hatása érvényesül).
• kálium és nátrium értékek normalizálódnak
• a keringésre jellemző laboratóriumi paraméterek normál tartomány felé közelítenek, öt betegnél elérték a normál tartományt
• az ösztrogén és progeszteron hormonok értékeit normalizálta, a férfi nemi hormonok koncentrációját az indiumszulfát megemeli.
• különböző hormonális betegségeknél a gyógyszerek adagját csökkenteni tudtuk, öt betegnél a felére, három betegnél a harmadára, két betegnél a napi gyógyszeradag úgy változott hogy csak másnaponként volt szüksége a gyógyszerre a betegnek.
• A betegek közérzete javult, lényegesen kevesebb volt a komoly rosszullétek száma.
• A betegek életminőségében volt pozitív változás.
• A hormonális megbetegedések által okozott szövődmények négy betegnél eltüntek.

  

Az indium szulfát hatása a menopauzában

nőknél a menopauza időszakában az ösztrogénszint a hormon- elválasztás elégtelensége miatt csökken. Az endokrin szabályozásnál már utaltunk a hormonok az enzimek a mikroelemek és az indium kapcsolatára. 

A hormon csökkenése kialakíthatja a szervezetben a:

Ø       a központi hőszabályozó rendszer működésének megváltozását – hőhullámok jelentkeznek

Ø       pszichés tüneteket

Ø       szív és érredszeri betegségeket

Ø       miocardiális infarktus kialakulásának lehetőségét

Ø       osteoporosist-csontritkulást

Az indium-szulfát adásával miután már említettük több ízben az indium hatásának mechanizmusát, a klimaxban a betegek megszabadulhatnak a klimax kellemetlen tüneteitől.

Betegcsoport: menopauza és postmenopauza

Betegszám: 20 nő ( 45-58 év )

Indium kezelés utáni eredmények:

Controll csoport:

10 beteg esetében a koleszterin, a HDL-koleszterin szint a normális értékre csökkent, TG szintje 10 %-al haladta meg a normális szintet   2 beteg kivételével az alvászavar  megszünt 10 betegnél megszünt a hypertonia   10 betegnél a napi átlagos 10 hőhullám 3-ra csökkent  8 betegnél a hőhullám teljesen megszünt csökkent a thrombosis veszélye a kontroll csoporthoz képest 6 betegnél 4-5 százalékos súlycsökkenés volt észlelhető mikroelem koncentrációja emelkedett a betegeknél, különösen a cink, magnézium, mangán, vas és már többször említettük, hogy ezek működése analóg az indiummal

a betegek az előírt gyógyszert az adott mennyiségben fogyasztották 3 beteg esetében a koleszterin és a HDL koleszterin szint a  normálisra csökkent, TG szintje 18 %-al haladta meg a normális szintet 12 betegnél a napi átlagos 15 hőhullám 10-re csökkent 4 betegnél alakult ki thrombophlebitis  több betegnél súlygyarapodás volt megfigyelhető (6-7%-os)

Pszychoszomatikus kórképek és az indiumszulfát

Azok a testi, szervi károsodások tartoznak a pszychoszomatikus kórképek közé, amelyek létrejöttében és fenntartásában pszichés tényezők játszanak szerepet. Ha az embert negatív érzelmi hatás éri Cannon-féle vészreakcióval válaszol, menekül vagy szembeszáll a szervezetet ért hatásokkal. Ha befolyásolhatatlannak ítéli meg a negatív élményt, szorongással fog válaszolni.Ezt nevezik az adaptáció zavarának.

Pszychoszomatikus kórképek a követekezők:

Cardiális-pánik- syndroma tünetei:

               

Ø       heves szívdobogás érzés  

Ø       mellkasi fájdalmak

Ø       ritmuszavarok

Ø       szédülés

Ø       izzadás

Ø       nehézlégzés

Ø       szédülés

A koffein súlyosbítja az itt leírt tüneteket, szororongást és remegést okoz. Hátterében általában korábbi hajlam áll, s valamilyen súlyosabb élmény (pl. haláleset a családban) válthatja ki.

Ischaemiás szívbetegségek:

Pszichés terhelés következtében alakul ki angina pectoris vagy myocardiális infarctus is társulhat a betegséghez. Kiválthatja a környezet ellenséges magatartása,valamint az állandó időhiány

Hypertonia – magasvérnyomás

A hypertensio patogenezisében lényeges szerepet játszanak a környezetből eredő pszichés ártalmak, amelyek végül a sympathicus tónus fokozásához és ezáltal a perifériás ellenállás növekedéséhez vezetnek.

Immunrendszeri és daganatos betegségek.

Stresszben mind a fertőzéssel szembeni fogékonyságot, mind a daganatnövekedést fokozottnak találták.Endogén, valamint exogén depresszióban gyengült immunválaszt észleltek. Csökkent az immunglobulin A szint és a killer lymphocyták aktivitása. A malignus daganatban szenvedők közül a reményvesztett depressziós betegek túlélési aránya kedvezőtlenebb, mint azoké, akikben a szorongást leküzdő képesség, az –élni akarás- megvan.

A táplálkozás természetes ingere az éhség, ami nem mindig az objektív szükségletet jelzi.

Táplálkozási anomáliák:

• anorexia nervosa (elhízástól való félelem)
• emésztőrendszeri zavarok, gyomor és nyombélfekély  valamint az ún. funkcionális hasi panaszok hátterében  szerepelnek psychés ártalmak.
• Psychogen fájdalmak,a szorongás fokozhatja a fejfájást, ebben a lelkiállapotban nyak és galeaizmok tónusa nő, ez növeli a fájdalomérzést, ez viszont tovább erősíti a szorongást. Ez a circulus vitiosus az ún. pszichoszomatikus fájdalom jellemző példája.

Alvászavarok:

Ø       insomnia, alváshiány álmatlanságban szenved a beteg

Ø       hypersomnia, hetekig tartó alvás

Ø       narcolepsia, hirtelen bekövetekező alvás

Neurozisok:

Ø       viselkedés zavarok

Ø       depresszió, szorongás, öngyilkosságra való hajlam

Ø       étvágytalanság

Ø       szív és emésztőrendszer zavara

Ø       fejfájás

Ø       szédülés

Ø       szexuális zavarok

Ø       depresszió

Ø       hypochondria

A stresszhez való alkalmazkodásnak káros következményei lehetnek. Megemelkedik az adenohypofízisben az ACTH elválasztás, így a mellékevesekéreg glucorcorticoidok termelése is megnő, melynek káros mellékhatásai vannak.

Betegcsoport:  pszychoszomatikus kórképek

Betegszám: 20

Férfi:10:Kor: 22-65

Nő:10 Kor: 20-61

Beteg kezelése gyógyszerrel + Indium szulfáttal	Beteg kezelése gyógyszerrel
9 beteg alvászavara megszűnt 4 betegnél a depresszió gyógyult 3 betegnél az anorexia nervosa tünetei megszűntek 4 beteg emésztőrendszeri problémái rendeződtek 7 betegnél a hypertonia megszűnt   10 beteg pszichés tünetei teljesen eltűntek  3 beteg továbbra is Indiumszulfátot + gyógyszert kapott	2 beteg emésztőrendszeri problémái rendeződtek 5 betegnél a hypertonia megszűnt 3 beteg pszichés tünetei teljesen eltűntek 14 beteg továbbra is gyógy szert kapott

Az indiumszulfát  hatására  a pszychoszomatikus betegeknél jelentkező tünetek, nagy mértékben kivédhetők, itt ismételten az indium, a  mikroelemek, az enzimek, a hormonok és a különböző sejtanyagcsere folyamatok kölcsönhatására kell utalnunk. A kisérletek folyamán  , kiderült, hogy az indium szulfáttal kezelt betegek állapota  lényegesen gyorsabban javult mint a hagyományos gyógyszerekkel kezelt betegek állapota és nincs mellékhatása, amennyiben a megfelelő dózist kapja a beteg, sőt kivédi ezeknél a betegségeknél alkalmazott gyógyszerek mellékhatásait is.

 Az indiumszulfát adása időskori megbetegedéseknél

Kiváló eredményeket lehet elérni az indiumszulfáttal az időskori     megbetegedéseknél    .Meissner (1985.) kezdte el  az összefüggések vizsgálatát.Dr Lyons ezeket a kutatás-sokat folytatta.                                                                                  .                                                       

Időskorban a szervezetben az anyagcsere folyamatok lelassulnak, mert az enzimek aktivitása csökken. Csökken a szervezetben a mikroelemek és a nyomelemek jelenléte, így a szervezet érzékenyebb a szervezetet ért oxidációs stressz hatására, tehát gyorsabban lépnek fel a betegségek az ugynevezett szabadgyökök hatására. A szabadgyökök jelenléte okozza a betegségeket. A szabadgyököknek a következő a kapcsolata a mikro- és nyomelemekkel:

§         superoxide dismutase: Cu,Zn,Mn,  Indium függő

§         kataláz és glutation reductase Fe – Indium függő

§         glutation peroxidase Se-függő

Ismét csak arra tudunk utalni, hogy az indium, a cink, a vas, a mangán helyettesíthetik egymást és szinergizmusban állnak egymással. Az indium felerősiti a fennt említett mikroelemek hatását gyorsabban és könnyebben épül be az idős szervezet sejtjeibe és intenzivebben regenerálja az elöregedett sejteket.

Ø       leköti a szabadgyököket

Ø       fokozza a szív és érrendszer működését

Ø       szabályozza a zsíranyagcserét:

Ø       csökkenti a koleszterin koncentrációt  

Ø       csökkenti a TG  koncentrációt

Ø       emeli a HDL koleszterin koncentrációját.

Ø    az indiumszulfát csökkenti a magas vérnyomást, így kivédhető az arteriosclerosis és egyéb szív és érrendszeri megbetegedések (pl.agyi katasztrófák által okozott bénulások)

Ø       szabályozza a hormonháztartást

Ø       regenerálja az idős szervezetet

Ø       szellemi frissességet garantál

Ø       a szervezet teherbíró képességét emeli

Az indiumszulfát és a táplálék biokémiai szempontból való kapcsolata

A tápanyag lebomlásának vázlata

A táplálék különböző tápanyagokat tartalmaz:

Ø       fehérjéket

Ø       szénhidrátokat

Ø       zsírokat

Ø       vitaminokat

Ø       ásványi anyagokat

Az emészthető tápanyagok három feladatot látnak el:

Ø       energiát szolgáltatnak

Ø       építőkő jellegűek

Ø       bioaktív anyagok

Energiaszolgáltató anyagok:

Ø       szénhidrát polimerek (keményítő és glikogén)

Ø       diszacharidok (szacharóz, laktóz)

Ø       trigliceridek (zsírok, foszfolipidek)

Ø       fehérjék

Ø       ezeknek az anyagoknak a monomer építőkövei:

Ø       glükóz, fruktóz, galaktóz, glicerin, zsírsavak, aminosavak.

Építőkőnek számít minden olyan vegyület, amely a szervezetben végbemenő bioszintetikus folyamathoz szükséges.

A sejt és szövetstruktúrák felépítése:

Ø       hexózok, aminohexózok

Ø       lipidelemek

Ø       aminosavak

Ø       nukleinbázisok és pentózok

Ø       ásványianyagok

Az építőkövek közül csupán azok helyettesíthetik egymást, amelyek más anyagokból is szintetizálódhatnak. Ilyen minden szénhidrát, több aminósav a telített és az egyszer telítetlen zsírsavak, a legtöbb lipid.

Semmivel sem helyettesíthetők azok az építőkövek, amelyeket a szervezet anyagcseréje útján nem tud előállítani, ezek az úgynevezett esszenciális anyagok, amelyeket a táplálékkal fel kell venni. Az ember számára az esszenciális anyagok felvételében is segít az indiumszulfát.

Az ember számára fontos esszenciális anyagok :

Aminosavak közül :

Ø       valin

Ø       leucin

Ø       izoleucin

Ø       treonin

Ø       metionin

Ø       lizin

Ø       fenilalanin

Ø       triptofán

Néhány többszörösen telítetlen zsírsav:

Ø       linolsav

Ø       linolénsav

Ø       arachidonsav

A táplálék bioaktív anyagai kismennyiségben kerülnek a szervezetbe. A szervezet anyagcseréjében nem mind energiaszolgáltató, hanem például, mint  katalízist elősegítő anyagok szerepelnek.

Ide tartoznak:

Ø       vitaminok, amelyek nagyrészt koenzimek alkotó részei

Ø       ásványianyagok nagy számban, így a nátrium, kálium, kálcium, magnézium, klorid, foszfor, a nyomelemek közül a vas, a réz, a mangán,a jódid és az indium

Itt megint csak utalnunk kell az indium, a vas, a mangán, a cink működésére, a táplálékkal ezek az anyagok nem kerülnek be megfelelő mennyiségben, ezért pótolni kell őket .A kisérlekek alapján feltételezhető, hogy az indium szulfátnak szélesebb spektrumu a hatása mint azt eddig feltételeztük .

A mikroelemek és néhány betegség közötti összefüggés

Hershey és munkatársai 1985-ben már megállapították, hogy összefüggés van az Alzheimer-kór és az agy mikroelem ellátottsága között. Dr Robert Lyons és kutató teamje szintén végeztek ilyen jellegü kutatásokat.  Regisztrálták, hogy idősebb pácienseknél a vér kálium tartalom nő a réztartalom jelentősen csökken és ez maga után vonja, a többi mikroelem koncentrációjának a változását is, a vasnak, a mangánnak, a cinknek ezáltal az indiumnak is, így indiumszulfát adásával változtatni tudunk a betegség stádiumán.

Sclerosis multiplexnél is a mikroelem koncentráció változik meg, bárium, vanádium, ólom, cink, indium, molibdén koncentrációja csökken a vérben. Ward és munkatársai nevéhez füződik a megállapítás (1985).

Dr Lyons  15 éve foglalkozik ezen összefüggés igazolásával. Az eddigi kutatások azt bizonyították, hogy valószínű jó úton haladnak ezen tézisek bizonyításában.

Parkinson-kórnál a mangán koncentrációja változik meg a vérben ezt indium adásával normalizálni tudjuk. Fitzgerald és Tieney kutatásait (1985) folytatta Dr Lyons.

A kisérletek eredményei ezt alátámasztják.

A vanadátok a Na-K-ATP-ázok inhibitorai, így sok anyagcsere betegség okozói lehetnek. Már említettük az indium és az  anyagcsere betegségek közötti összefüggést így a vanadátok okozta anyagcsere betegségeket indiumszulfát adásával befolyásolni tudjuk.

Sandstead (1986)-ban már említést tett, hogy az agy funkciói a követekező mikroelemektől függenek:

Ø       vas, indium

Ø       réz

Ø       mangán, indium

Ø       cink, indium

Ø       kobalt

Ø       jód

Ø       ólom

Ø       higany

Dummoard és munkatársai (1986) állapították meg az Infarktus és a mikroelemek közötti összefüggést. Dr

Lyons szintén a következő paraméterek közötti kapcsolatra hívta fel a figyelmet.

  Infarktusnál:

• a vér cink és indium tartalma az első két napban csökken
• a vér nikkel tartalma az első másfél napban emelkedik
• a vér réztartalma a betegség első négy napjában növekszik

A cukorbetegség is lehet  a mikroelemek függvénye. Olyan csoportokat találtak, ahol a króm és a cinkhiány egyértelműen jelentkezett. A beteganyagot illetően először Mc Carthy és Rubin állapították meg (1983). Mooradián és Morley (1987) folytatta ezt a kutatást, majd Dr Lyons (1991).kisérletei az eddigi kutatásokat igazolták.

A következő megállapítás Annevén és teamje nevéhez füződik.(1985)

Down-kórban:

Ø       a vér réz koncentrációja magas

Ø       az eritrociták cink – indium koncentrációja alacsony

Ø       a máj sejtekben a mangán - indium és a vas – indium koncentrációja alacsony

A cukorbetegségnél a cink felvétel alacsony  (a cink analóg az indiummal) mangán, vas magasabb (analóg az indiummal) A diabetes ilyen jellegű kutatásával McCarthy és Rubin foglalkozott. (1983) Ebböl indult ki Dr Lyons. Az érelmeszesedés és a mikroelemek kapcsolatával foglalkoztak Meissner és társai. A legfontosabb paraméteternek az aorta réz tartalmát és a mangán (indium ) – réz arányt tartják a betegség kialakulásánál.

A keringési betegségek és a cink (indium) kapcsolatát Hollandiában vizsgálták (1985) Aalbers és Houtman.A betegség mértékével a kadmium-tartalom poziziv, míg a réz, kobalt, cink ( In ) és a szelén negativ korrelációt mutatott.

Az idegrendszeri rendellenességeknél pl: skizofrénia és az öregkori agytevénység gyengülésében a cinknek (indiumnak) van fontos szerepe  .Srinivasan (1984)

Barbeau és Dixon (1984) vizsgálták a reumás betegségek és a mikroelemek közötti összefüggéseket. Dr Lyons ezket a kutatásokat kiterjesztette a sportolókra is.

A reumatoid arthritisnél alkalmazott thetápia és a mikroelemek összefüggéséből megállapították, hogy a cinkszulfát adagolása néhány klinikai esetben kedvező változást hozott, így bármilyen gyógyszeres kezelésnél szükségesnek tartják a mikroelem- szint változásának mérését. Az indium szulfát adagolása ebben az esetben indokolt lehet .A sportolóknál növeli a teljesitményt az Indium szulfát, segít a sportsérülések gyógyításában, és javítja a sportolók közérzetét.

Dummolard (1986) nevéhez füződik az infarktus és a mikroelemek közötti összefüggés vizsgálata. Dr Lyons és társai szintén foglalkoztak ilyen jellegü kisérletekkel. A könyvben is beszámolunk a kutatásokról.

Akut szívinfarktus esetében a májban, a lépben szignifikánsan csökkent a vas-tartalom (indium).

A fogzománc apatit-mikrokristályaiba beépülő mikroelemek hatására megváltozik a zománc néhány tulajdonsága, köztük a bomlással kapcsolatos érzékenység is. Amalgámmal tömött fogaknál célszerű az amalgámot kicserélni indiumszulfát adása mellett, hogy kivédjük az amalgám mérgező hatását. Dr Lyons kutatásai, valamint Davies és Anderson kutatásai (1985.) részletesen beszámolnak  az eredményekről. PAIZS professzor(1989) kutatásaiban  is találkoztunk ezzel a problémával .

A Pick-féle kór és az agy mikroelem-tartalmának összefüggéseivel foglalkoztak Ehmann és munkatársai (1984). A neutronaktivációs analizis post mortem- szignifikáns növekedést mutatott a klór, a nátrium, a foszfor, a vas (In ), és a mangán (In ) mennyiségében, míg a króm, a szelén, a rubidium és a cézium mennyisége szignifikánsan csökkent.

A leukémiáknál, a két krónikus változatánál a cink (indium), mangán (indium) csökken a vérben.

Ezeknél a betegeknél célszerű lenne ellenőrizni a szervezet mikroelem koncentrációját. Mindkét elemnek fontos szerepe van az immunvédelemben, ami a betegség szempontjából nagyon fontos.

 Berthelot (1987) kutatásaiban részletesen beszámol az eredményekről. Dr Lyons kutatásai megerősítették a mikroelemek fontos szerepét a leukaemiáknál. Így az indium szulfátnak is helye lehet a leukaemiák gyógyitásában. Összefüggés van a táplálkozás a mikroelemek,  és a daganatok kifejlődése között A vérben a cink (In), a szelén ,a vas (In), és a króm koncentrációját alacsonynak   találták.

Több daganatnál találkoztak a felsorolt mikroelemek alacsony koncentrációjával. A vitaminok koncentrációja is alacsony értékeket mutatott.  
Az első kutatásokat Kiremidjan-Schumacher és Stotzky (1987) végezték , Dr Lyons folytatta a kutatásokat és eredményei igazolják az előzö kutatások eredményeit. Az alacsony mikroelem, vitamin, és CoQ10 koncentrációja indium szulfát hatására lényegesen emelkedett.

Különösen a követekező tumorokra lehet jellemző a mikroelem függőség ezeket a klinikai tanulmányok is alátámasztják, miután a mikroelemeknek fontos szerepe van az egész szervezet működésében.

Ø       nőgyógyászati tumorok

Ø       hámszöveti tumorok

Ø       légúti tumorok

Ø       máj és vese tumorok

Ø       mellrák

Ø       leukémiáknál

Ø       vastagbél ráknál

Egy nagyon fontos mikroelem a magnézium, aminek a működését az indium is befolyásolja hisz többször utaltunk arra, hogy egy mikroelem sohasem egymagában hat, hanem a többi mikroelemmel együtt szinergizmusban vagy antagonizmusban.

A magnéziumnak szerepe van:

Ø       fehérje anyagcsere

Ø       szénhidrát anyagcsere

Ø       zsíranyagcsere

Ø       több mint 350 enzim hatócsoportjának alkotó részeként vesz részt az enzimek működésében

Ø       a szívizomzat teljesítményében

Ø       a szívkoszorúerek védelmében

Ø       az alvadásban

Ø       a thrombosisok megakadályozásában

Ø       a sejtmembránokon áttörténő elekrolittranszportban

Ø       sejt szinten a magnézium szint szerkezeti elem a kálciummal ellentétes hatást fejt ki ezért fontos a két ion megfelelő aránya a szervezetben

A magnézium iont helyettesítheti a mangán ion és a mangán ion hatása, analóg az indium  hatásával

A magnézium és az indium együttesen véd:

Ø       szív és érrendszeri betegségeknél, gátolja a szívben az arithmiák kialakulását

Ø       a szervezet védekező mechanizmusában

Ø       a daganatos betegségek kifejlődésében

Ø       az osteoporosisban, ami „néma járványként „terjed

Ø       vasanyagcserében

Ø       bizonyos gyógyszerek elvonják a szervezetből a magnéziumot

Ø       drasztikus fogyásnál

Ø       nehéz fizikai munkánál,

Ø       stresszes helyzetekben

Ø       agyi katasztrófákban

Ø       idős szervezetben

Ø       depresszióban

Ø       fertőzéseknél

Ø       allergiákban

Ø       sportolóknál biztositja a szervezet védelmét

Ø       menseses problémáknál

Ø       zsírdús táplálkozásnál

Ø       szaunázásnál

Ø       magas vérnyomásnál

Ø       hormonális betegségeknél

A vastól- így a kísérletekből adódóan feltételezhető, hogy az indiumtól- is függ, mennyi oxigén jut az agyhoz, a szívhez, a májhoz, az izmokhoz és a többi szövethez. Elősegíti a növekedést, fokozza a betegségekkel szembeni ellenállóképességet. A nők havonta csaknem kétszer annyi vasat veszítenek, mint a férfiak. Több vasra van szükségük azoknak, akik sok kávét és teát fogysztanak. Allergiás betegségeknél csökken a szérumban a vas (indium) koncentrációja, ezért pótolni kell. A vas (indium) hasznosulása romlik, reumás betegségeknél, gombás fertőzéseknél, krónikus betegségeknél Dr Lyons a reumás betegségeknél és gombás fertőzéseknél foglalkozott ezen összefüggéssel. Chan és Rennert(1985) fontos összefoglalást közöltek a mikroelemek szerepéről a genetikai rendellenességek kialakulásában.

 Magyarországon Dr  Paizs professzor nevéhez füződik a mikroelemek és a betegségek közötti összefüggések

kutatása.

A geokémiai forrásokkal kezdődő tápláléklánc végén az ember áll. Az emberi táplálkozás és az emberi egészség  biztosításában nagy szerepe lehet a biokémiában  járatos orvosoknak . Az emberi egészség védelme, illetőleg az azt veszélyeztető betegségek leküzdése ma már a mikroelem-kutatás eredményeinek ismerete nélkül egyre kevésbé lehetséges. Az orvostudomány több területének bevonása nélkül a mikroelem kutatás „életképtelen „de a korszerű orvostudomány sem tud meglenni a mikroelemekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása nélkül. Ezért tartottuk fontosnak, hogy az indiumról az orvostudomány és az emberek széles rétegei is informálva legyenek. Az indiumszulfátnak fontos szerepe lehet az egészségünk megőrzésében és a betegségek gyógyításában.

A következőkben összefoglaljuk a mikroelemeket és nyomelemeket, amelyek kapcsolatban vannak az indiummal, hogyan változnak meg a szervezetben, illetve milyen betegségeknél,  amiket eddig még nem említettünk A szervezetben  minden elem valamilyen kapcsolatban van a másik elemmel. A következő mikroelemek koncentrációját mértük a betegeknél a különböző betegségeknél.

Kálium kóros emelkedése  tapasztalható:

Ø       az extracelluláris tér beszűkülése

Ø       az intracelluláris kálium kiáramlása

Ø       a renális kiválasztás csökkenése

Ø       gyors és nagymennyiségű kálium bevitel

Kálium szint kóros csökkenése  tapasztalható:

Ø       nem kielégítő kálium bevitel

Ø       abnormális mértékű káliumvesztés

Ø       az extracelluláris kálium eltolódása az intracelluláris tér felé

Ø       hyperthyreosis

Kálcium szint kóros emelkedése:

Ø       hyperparathyreoidismus

Ø       D hypervataminózis

Ø       myeloma multiplex

Ø       csont metastatis

Ø       akut csontatrophia

Ø       vesebetegségek

Ø       tartós respiratórikus alkalózis

Ø       sarcoidosis

Ø       idiopatiás hypercalcoemia

Kálcium szint kóros csökkenése:

Ø       hypoparathyreoidismus

Ø       pseudohypoparathyreadismus

Ø       D vitamin hiány

Ø       Steatorrhoea

Ø       Nephrosis

Ø       Egyéb vesebetegségek

Ø       Akut pancreatitis (hasnyálmirigy gyulladás)

Ø       Magnézium sók, oxalátok citrátok bevitele

Ø       Osteoporosis senilis

Ø       Tetánia

Nátrium szint kóros emelkedése:

Ø       dehidratáció

Ø       túlzott mennyiségű fiziológiás konyhasóoldat bevitele

Ø       steroid terápia

Ø       koponyasérülés

Ø       kardiális vagy renális ödéma

Ø       D vitamin intoxikáció

Ø       Neurotoxicosis

Ø       Dumping szindróma

Nátrium szint kóros csökkenése:

Ø       erős izzadás

Ø       a vesék útján előálló veszteség

Ø       veszteség a gyomor-bél traktus útján

Ø       az extracelluláris tér növekedése

Ø       pneumonia és más fertőzések

Ø       paracentesis

Ø       carcinoma

Ø       a szimptomás hyponatraemia

Foszfor szint kóros emelkedése:

Ø       hypoparathyreosis

Ø       anterohypophysis túlműködés

Ø       D hypervitamonozis

Ø       Csonttörések

Ø       Veseelégtelenség

Ø       Diabeteses ketózis

Ø       Csontrendszerre kiterjedő malignus blastoma

Ø       Szomatotrop hormon bevitel

Ø       Heparin adminisztráció

Ø       Hemolytikus állapot

Ø       Leukémia

Foszfor szint kóros csökkenése:

Ø       hyperparathyreosis

Ø       osteomalacia

Ø       steatorrhoeás folyamatok

Ø       fanconi-szindróma

Ø       renális acidózis

Ø       hyperinsulinismus

Ø       akut alkoholok

Ø       kálcium felszívódás zavara

Ø       súlyos dekompenzált máj cirrhosis

Ø       glükóz intrvénás bevitel

Ø       hányás

Ø       hypokalaemia

Cink (In) szint kóros emelkedése

Ø       renalis insufficientia esetében haemodialízis után

Ø       intravasalis haemolízis

Ø       myocardiális laesio

Cink( In) szint kóros csökkenése

Ø       súlyos fertőzések

Ø       malignoma

Ø       leukémis, myeloma

Ø       Hodgkin-kór

Ø       krónikus májbetegségek

Ø       krónikus alultápláltság

Ø       bőrbetegségek

Ø       krónikus renális insufficientia

Magnézium szint kóros emelkedése

Ø       Addison-kór

Ø       akut és krónikus veseelégtelenség

Ø       renális hypertonia

Ø       glükóz bevitel

Ø       dehidratáció

Ø       hypothyreosis

Ø       hypoaldosteronismus

Magnézium kóros csökkenése

Ø       extrém gyomor – és bélnedvvesztés

Ø       akut pancreatitis

Ø       alkoholizmus

Ø       gastrointestinalis zavarok

Ø       magnézium hiányos tetánia

Ø       coma diabeticum

Ø       inzulin és folyadék terápia

Ø       hyperthyreosis

Ø       hyperparathyreosis

Ø       hyperaldosteronismus

Ø       eclampsia

Ø       arteriochlerosis

Ø       hypertonia

Ø       myocardiális infarktus és cardiomyopathia

Ø       vesekárosodások polyuriás szakasza

Ø       myeloma multiplex

A réz szint kóros emelkedése:

Ø       akut és krónikus fertőző betegségek

Ø       anaemiák

Ø       haemochromatosis

Ø       leukémia

Ø       lymphogranulomatosis

Ø       ösztrogén hormonok bevitele

Ø       hyperthyreosis

Ø       szívinfarktus

Ø       glomerulonephritis

Ø       kollagenózis

Ø       lipidózis

Ø       neoplasiák

Réz szint kóros csökkenése:

Ø       Wilson-kór

Ø       Kwahior-kór

Ø       nephrotikus-szindróma

Ø       ACTH és prednisolon bevitel

Ø       gyermekek egyes anaemiái

Ø       idiopathiás hypoproteinaemia

Szelén kóros csökkenése:

Ø       daganatos megbetegedések

Ø       koszorúér-elmeszesedés

Ø       hypertonia

Ø       keringési megbetegedések

Ø       májbetegségek

Ø       immunrendszeri megbetegedések

Ø       tumorok

A szabadgyökök – antioxidáns rendszer –Indium

Már több ízben történt említés  a szabadgyökök és a mikroelemek kapcsolatárol, de részletesen nem tértünk ki rá. Az ún. szabadgyökök a szervezetet ért oxidációs stressz hatására jönnek létre a szervezetben.  Számos betegség vezethető vissza a szabadgyökök jelenlétére. Az eddig tárgyalt betegségek mind kapcsolatban vannak a szabadgyökökkel és a mikroelemekkel.

A gyökös folyamatok hatására, magában a sejtben is változások jönnek létre, így

• a mitokondrium károsodása
• a citrátkörben lévő folyamatok sérülése
• a terminális oxidációban lévő folyamatok   megváltozása
• légzési lánc blokkolása

A mikroelemeknek fontos szerepe van a szervezet enzimatikus antioxidáns védekezésében. Mindezekről már beszéltünk, de nem fejtettük ki részletesen azt, hogy mik is azok a szabadgyökök?

A gyökös reakciók olyan kémiai reakciók, amelyekben átmenetileg gyökök, legkülső elektronhéjukon páratlan számú elektront tartalmazó intermedierek képződnek.

A szabad gyökös reakciók szervesen hozzátartoznak a sejt életéhez.

Gyökös folyamatok játszanak szerepet minden olyan oxidációban, amelyben oxigén molekula vesz részt, tehát a terminális oxidáció abban a fázisában is,  amelyben az elektronok egyesével haladnak. Ugyancsak gyökös folyamatok mennek végbe a prosztaglandinok kialakulásában, nagy jelentőségük a fagociták oxigén függő pusztító mechanizmusában és bonyolult kapcsolatban állnak az immunrendszer működésével. Mivel az anyagcsere folyamatok ugyanakkor általában ionos mechanizmussal mennek végbe, ezek a gyökös reakciók nem kívánatos reakciókhoz és termékekhez is vezetnek. Ahhoz, hogy ezt az ellentmondást megértsük, néhány alapfogalmat tisztáznunk kell.

Egy molekulában két szomszédos atom között a kötés kétféle módon hasadhat fel. Ha az atomok közötti elektronelosztás nem egyenletes, a kötés két elektronja csak az egyik, az elektronokat jobban vonzó atomhoz kerül.  Ez esetben ezen az atomon egy elektron felesleg lesz, tehát belőle negatív töltésű ion, anion képződik, a másik atomnak az elektronhiány miatt pozitív töltése lesz, belőle kation keletkezik. Az ionok átmeneti keletkezése miatt, ilyenkor a kémiai reakció lefolyását ionos mechanizmusúnak nevezzük. Az élő szervezetekben a normális anyagcsere folyamatok általában ionos mechanizmussal mennek végbe, mert a szén és nitrogén, illetve szén és oxigén közötti elektroneloszlása nem egyenletes. Ez a reakció mechanizmus többek között azért kedvező, mert átmenetileg sem keletkezik olyan atom-vagy molekularészlet, amilyeknek páratlan számú elektronja van.

Ha az atomok közötti kötés elektroneloszlása egyenletes, például két szén atom között kialakuló kötés esetén, a kötés nehezebben szakad fel és ha mégis bekövetkezik a szakadás, irányító hatás hiányában mind a két atomhoz egy-egy elektron kerül.

A páratlan számú elektronokat tartalmazó képződmények, a gyökök keletkezése miatt ilyenkor a kémiai reakció lefolyását gyökös mechanizmusúnak nevezzük.

Közismert, hogy az atom számára energiaállapot szempontjából a páratlan számú elektron jelenléte rendkívül kedvezőtlen, ezért a keletkezett gyök intenzíven igyekszik valamilyen kémiai reakcióban, páros számú elektronszámot elérni. Ez az oka a szabad gyökök rendkívüli reakcióképességének. Mivel azonban a gyökös reakciók során általában újabb gyökök keletkeznek, ez a folyamat öngerjesztő. A gyökös reakciók termékei gyökeresen eltérnek az ionos mechanizmusú reakciók termékeiktől, ezért az élő szervezetekben a szabad gyökök jelenléte számukra potenciálisan veszélyt jelent.

A fenti ellentmondás csak látszólagos. A fiziológiás (az emberi szervezetben lejátszódó) szabad gyökös reakciók normális körülmények között szigorú ellenőrzés alatt állnak. Természetes antioxidánsok és speciális enzimek akadályozzák meg a reaktív oxigén gyökök és a szabad gyökökké könnyen széteső vegyületek koncentrációjának káros mértékű emelkedését.

A szabad gyökök, elsősorban a szuperoxid (O₂^-) és a peroxid (O₂ ^2-) gyökök, illetve a hidrogén-peroxid (H₂O₂) elbontására a sejtekben két enzim működik, a szuperoxid-dizmutáz (SOD), amely a szuperoxid gyökionokat peroxid gyök-ionná és oxigénné alakítja, valamint a kataláz, amely a hidrogén peroxid molekulákat vízzé és oxigénné bontja el. A nagyobb mennyiségű gyökök elbontására a sejtekben a jelenlévő SOD és a kataláz mennyiség azonban már nem elegendő, és gyakran nem is alkalmas.

Számos betegség vezethető vissza szabad gyökök jelenlétére, közöttük a gyulladások, a szívizom rossz keringésének következményének tartott isémia, az arterioszklerózis (ismertebb bár pontatlan néven az „érelmeszesedés”) és a rosszindulatú daganatos megbetegedések, amelyeket gyűjtőnéven rákos megbetegedéseknek nevezünk. A szabad gyökös reakciók arányának emelkedése tapasztalható az öregedési folyamatokban is.

A káros szabad gyökök keletkezését számos tényező segíti elő. Közöttük szerepelnek a  helytelen étkezési szokások, a túlzott alkohol fogyasztás és egyes környezeti ártalmak.

Gyökös reakciót képesek előidézni mindazon molekulák, amelyek gyökös bomlásra hajlamosak (gyökképzők). Ki kell emelnünk az oxigén molekula szerepét, de gyökös bomlásra hajlamosak többek között az alifás szénhidrogének, az alifás halogén vegyületek, a kinonok és más redox rendszerek, valamint a kátránytermékek (pl. cigarettafüst) is.

A szervezetbe kerülő szabad gyökök valamelyik biomolekulával reakcióba léphetnek. Szerencsés esetben az így átalakult biomolekula lebomlik, mielőtt valamilyen jelentős zavart okozna. Kevésbé szerencsés esetben bekövetkezik egy nem kívánt biológiai hatás, amelynek helye és súlyossága a támadó szabad gyökök jellegétől és számától függ. Különlegesen szerencsétlen esetben egyetlen szabad gyök és egyetlen biomolekula reakciójából is származhat olyan reakciótermék, amely elvben végzetes kimenetelű folyamatot indíthat el.

A szabad gyökök számos helyen okozhatnak kárt az élő szervezetben. A biológiai membránokban a membránokat felépítő lipidek és fehérjék közötti kapcsolatokat megszakítják, ez a fehérje aktív térszerkezetének (konformációjának) elvesztését, ha enzimről van szó, inaktiválódását jelenti a membrán áteresztő. A szabad gyökök hatására megváltozhat képessége is.

Általános tapasztalat az, hogy egyes lipidek, közülük is a növényi olajok, amelyek sok telítetlen szén-szén kötést tartalmaznak, könnyen elbomlanak, megavasodnak. Az élelmiszerkémia szemszögéből ez az élelmiszer és takarmány-anyagok eltarthatóságának témaköréhez tartozik. A biokémia szemszögéből ez  az élő szervezetben lejátszódó gyökös oxidatív degradáció (bomlás) témakörébe illeszthető. Az emberi szervezet működése szempontjából ez a kérdés mint károsító tényező a megelőzés és a terápiás kezelhetőség szempontjából jelentős.

A lipidek a légköri oxigén hatására lejátszódó olyan gyökös folyamatok, amelyek oxidáció útján bomláshoz vezetnek, gyűjtőnéven ezeket lipid-peroxidációnak nevezzük. A lipidekre jellemző oxidációs mechanizmusra a láncreakciók, közelebbről a gyökös láncreakciók törvényszerűségei érvényesek.

A folyamat végbemenetelét elősegíti az oxidáz és oxigenáz enzimekben rendszerint előforduló átmeneti fémek jelenléte, amelyek igen alkalmasak egy elektron leadására vagy felvételére.

A lipid-hidroperoxidok igen változatos módon képesek tovább bomlani. További oxidáció során különböző, rövid szénláncú, oxigént tartalmazó vegyületek keletkeznek. E vegyületek okozzák az avas zsíradék jellegzetes kellemetlen   szagát.
A fenti folyamatokat serkenti a vas és réz ionok jelenléte, mert jelenlétükben további hidrogént és oxigént tartalmazó gyökök és ionok keletkeznek. Az emberi szervezetben a lipid-peroxidáció jelentős mértékben felelős az érelmeszesedés kialakulásáért és a szívizom ártalmaiért.

A szabad gyökök maguk a fehérjékben is változásokat idézhetnek elő. Konformáció változás következhet be, kovalens keresztkötések alakulhatnak ki a különböző peptidláncok aminosav oldalláncai között, ezek a hatások végeredményben a fehérjék    funkciókárosodásához vezet-

hetnek.                                                                                                                                                                                                                                              .A szabad gyökös reakciók a sejtburok különleges vegyületeit, a glükóz-amino-glikánokat is tönkreteszik. Ez okozza az öregkori reumát és a reumatoid artritiszt (reumás izületi gyulladást) is. A membrán károsodásakor keletkező bomlástremékeknek biológiai hatása is lehet. Hatásukra gyökös szétesésre hajlamos, így gyulladást okozó vegyületek is keletkezhetnek.

A szabad gyökök hatására hidrogén-peroxid keletkezhet, ez fokozza a hisztamin, a hisztidin dekarboxileződésével létrejövő biogén amin kiáramlását, amely allergiás tüneteket okoz.

A gyökök hatására a sejtorganellumok károsodása is jellemző. A sejtorganellumok sok telítetlen zsírsav származékot tartalmaznak, ezek gyökös bomlása következtében például az egyik fontos sejtorganellum, a citrátkörnek és a terminális oxidációnak helyt adó mitokondrium megduzzadhat, annak bomlása, idegen szóval lízise kövezkezhet be.

A szabad gyökök DNS károsító hatása egyrészt a közvetlen károkozás a nukleinsavláncban, másrészt a hibajavító (repair) enzimekben végbemenő károsodás. Ezek együttes hatására a DNS bioszintézis, a replikáció zavara, ezen keresztül karciogenezis (rákkeltő hatás) és mutagenezis (genetikai ártalmat okozó hatás) következhet be.

Bizonyos májkárosító anyagok is szabad gyököket képeznek. Ezen molekuláknak májban lezajló átalkulása, szakmai néven biotranszformációja során mérgező szabad gyökök keletkezhetnek. Ezért mérgezőek és májkárosítóak oly gyakran a szerves oldószerek (közülük a legveszélyesebb a folttisztításban elterjedten használt széntetrakloridok, valamint a „ szipózáshoz „ használt szerves oldószerek egy része), az emberi szervezetben N-nitrozo-aminokat szintetizáló nitrit-származékok, az élő szervezetben nitritté redukálódó nitrátok, a túlzott mennyiségben adagolt oxigén, a kátránytermékek (a dohányfüst, sőt a pirított kenyér is tartalmaz ilyen anyagokat) és egyes növényvédőszerek.

Ezek szerint a szekunder aminocsoportot (-NHR) tartalmazó vegyületekben nitrit ionok jelenlétében gyökös bomlásra rendkívül hajlamos, tehát a rosszindulatú daganatok kialakulását elősegítő (karcinogén) N-nitrozó-aminok- (-N(NO)R) keletkeznek, amelyekből bomláskor nitrozo gyök ( NO) képződik.

Az emberi szervezetben a nitrát ionok jelenléte más veszélyforrást is jelent. A nitrát ionokból ugyanis úgy keletkezhetnek a nitrit ionok, hogy közben oxidálják a haemoglobint. A haemoglobin (Hgb) a vörös vérsejtek oxigén szállítására alkalmas, fehérjét is tartalmazó színanyaga, amely közismerten kétértékű vas kationokat (Fe²⁺) tartalmaz. Az oxidáció következtében a haemolgobinból az oxigén felvételére alkalmatlan, háromértékű vas kationt (Fe³⁺) tartalmazó methaemoglobin keletkezik.

Azokat az anyagokat, amelyek a haemoglobint alkalmatlanná teszik a normális oxigén transzportra, vérmérgeknek nevezzük. Tehát a nitrát ionokat tartalmazó vegyületek vérmérgek. Itt jegyezzük meg, hogy a húsok piros színének megőrzése érdekében sok élelmiszeripari készítmény még napjainkban is tartalmaz kálium-nitrátot.

Ellentétben a piros haemoglobinnal, az oxidáció útján keletkezett methaemoglobin sötétbarna pigment. Ha a methaemoglobin aránya a vérben eléri a 20 %-ot, a vért csokoládébarnára festi, ekkor már légszomj jelentkezik. Ha aránya eléri a 60-80 %-ot, fulladásos halál következik be.

Az emberi szervezetben keletkező methaemoglobint a vörösvérsejtekben lévő     methaemoglobin  -   reductase                                                                                                                                redukálja vissza hemoglobinná a pentóz-foszfát-ciklusban keletkezett (NADPH+H+) segítségével. A csecsemőkben ez a folyamat még nem működik megfelelő intenzitással, ezért nem szabad az egyévesnél fiatalabb gyerekeknek nitrátos vizet innia.

Az elektromágneses hullámokon, a levegő oxigénjén és egyes gyökképző vegyszereken kívül szabad gyököt termelhetnek bizonyos anyagcserét fokozó szerek, alkaloidok, penészek, az ételfüstölés, az ételerjedés, a dohányzás és egyes megbetegedések (például egyes kórokozók szabad gyökök gerjesztése útján okozhatják a szívizom elégtelenségét).

Számos nehéz fém is okozhat gyökös reakciókat. A fémek okozta élettani hatásokkal később részletesen foglalkozunk. Az egyre nagyobb számú szabad gyökök hatásának súlyos következménye az arterioszklerózis és a daganatos megbetegedések egyre nagyobb térnyerése.

Azokat a természetes vagy szintetikus anyagokat, amelyek a lipid-peroxidációt vagy más szabad gyökös reakciót gátolni képesek, antioxidáns vegyületeknek hívjuk. Az antioxidáns vegyületek igen könnyen oxidálódó anyagok, amelyeket a levegő oxigénje a biológiai rendszer molekulái helyett oxidál. Mivel az antioxidáns anyagok könnyen oxidálódnak, reakciópartnerüket könnyen redukálják, azaz jó redukálószerek.

A levegő oxigénje gyökös folyamatokat indít el, tehát az antioxidánsok tulajdonképpen gyökfogók. Az antioxidánsoknak igen nagy szerepe van a lipideket tartalmazó élelmiszerek minőségének őrzésében, avasodásuk kivédésben, valamint az emberi szervezetben a gyökös reakciók féken tartásában.

A természetes antioxidánsok közül a tokoferolokat (E vitaminokat) kell elsőként megemlítenünk. A tokoferolokat antioxidáns tulajdonságuk miat, a zsírok avasodásának kivédésére, a gyógyászatban pedig a káros gyökös mellékreakciók megelőzésére használják. A C vitamint, azaz az aszkorbinsavat az oxigén könnyen oxidálja dehidroaszkorbinsavvá, ezért a C vitamin is  antioxidáns.

Más természetes antioxidánsok is ismertek. Közülük csak a paprika és a sárgarépa színanyagait a karotinoidokat említjük meg. A karotinoidok egyik képviselője, a B-karotin az A –vitamin provitaminja.

Számos növényi aromaanyagnak van antioxidáns hatása, pl.a paprika, az origanum, majoranna, a fokhagyma, a szerecsendió, a rozmaring, és a bazsalikom illóolajai tartalmaznak antioxidáns komponenseket. Ezek az antioxidáns hatóanygok általában többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak.

Ilyen könnyen oxidálható molekula a CoQ10 molekula is, ennek alapján feltételezzük, hogy kedvező eredménnyel használható fel az emberi szervezetben felhalmozódó káros szabad gyökök eltávolítására, azok káros következményeinek kivédésére.

A sejtek felépítése

A sejt második messengerei

Minden anyagcsere folyamat, amiről eddig a könyvben beszéltünk, az élő szervezet alapegységeiben a sejtekben játszódnak le. Egy sejt különböző alegységeket, ugynevezett sejtorganellumokat tartalmaz, amelyeket membránok választanak el egymástól. Az emberi sejt magas fejlettségű, mert sejtmaggal rendelkezik. Az ilyen sejteket eukariótáknak nevezzük.

Az elektronok és a protonok áramlása a légzőláncban

A sejtet a citoplazma másnéven citoszol tölti ki. A sejt organellumok közül az alapvető anyagcsere folyamatok szempontjából igen fontos a kettős membránnal rendelkező mitokondrium, sejtlégzés, a tápanyagokból származó energia beépítésének és használatának színtere.

A hemszintézis lokalizációja

A mitokondrium struktúrája

Az eltelt évtizedek kutatásainak tükrében kirajzolódott a citrátkör teljes egésze, valamint a sejt energiatermelésében és egyéb anyagcsere-folyamataiban betöltött egyedülálló  szerepe.Ma már tudjuk hogy az aerob szervezetek sejtjeiben a citrátkör biztositja minden jelentős tápanyag teljes eloxidálását, úgy hogy a szubsztrátok hidrogénjei redukált koenzimeken keresztül a légzési láncra vezetődnek.

A terminális oxidáció a tápanyagok közös lebontási folyamatának az a része amelyben a redukált koenzimekről a tápanyagokból származó hidrogének az oxigénre kerülnek közben a koenzimek visszaoxidálódnak és az oxigén vizzé redukálódik ( elektron-transzport részfolyamat),

orvosi körökben elterjedt nevén légzési lánc, a tápanyagokból származó energia pedig makroerg kötésekbe épülve jelenik meg, ADP molekulából és szervetlen foszfátból ATP szintetizálódik.

A sejt ATP-ázai.DCCD:diciklohexilkarbodiimid,  DES:dietilstilbösztrol, NEM:N-etilmaleinimid,SR: szarkoplazmatikus retikulum.

A terminális oxidáció helye a mitokondrium belső membránja. A mitokondrium belső membránjában lejátszódó folyamatot sejtlégzésnek nevezzük.

A könyvben bemutatott betegség csoportoknál az indiumszulfáttal végzett klinikai tanulmányoknál a betegek egy csoportja kapta az indiumszulfátot, a másik csoport ( kontroll-csoport) nem kapta az indiumszulfátot, és három hónapon keresztül minden hónapban vizsgáltuk az illető betegségcsoportra jellemző megfelelő laboratóriumi paraméterek koncentrációját és grafikus úton ábrázoltuk és két csoport eredményeit hasonlítottuk össze. A grafikus ábrázolást a könyvben közöljük.

Az indiumot a vérből ki tudjuk mutatni speciális laboratóriumi vizsgálattal, így ellenőrizni tudjuk, hogy a betegeknél mennyi indium szívódott fel.

Kimutatás:Hitachi 180-078 atom abszorpciós spectrométerrel.

ICP6500 spectrometer ( Perkin-Elmer)

360 FT-IR spectrometer ( Nicolet)

Az indiumfogyasztásból származó előnyök:

• torokfájás bepermetezés általi megszüntetése
• kevesebb alvásra van szükség
• beteg emberek jobb közérzetének mutatkozó jelei
• általános jobb közérzet
• horzsolások, égések és véraláfutások lecsökkent gyógyulási ideje
• a lokalizált rákfájdalmak véget érnek
• az idősek íz-érzékenységének visszatérése
• a szaglóérzék visszanyerése
• a fizikai terhelhetőség növekedése
• az alacsony vércukor normalizálódása
• a hiperglikémia normálisra csökkenése
• a visszatérő migrénes fejfájások megszűnése
• Parkinson- betegségben szenvedő könnyebben beszél és sétál
• a nyáltermelődés normalizációja
• a HIV- AIDS betegségben szenvedők hasmenésének javulása
• libido normalizálódása, nők és férfiak esetében egyaránt
• a szemfájdalom megszűnése
• alacsony vérnyomás javulása
• a menses rendellenességeinek rendeződése
• a glaukoma fokozatos normalizálódása
• a hajnövekedés kiújulása
• a magasvérnyomás – betegség fokozatos javulása
• száraz bőr puhulása és kisimulása-egy évet vehet igénybe

Anekdoták a indium szulfát használatának eredményeiről

• magas PSA, ami prosztata zavarokra utal, 75%-kal csökkent
• néhány cukorbeteg inzulin adagját 80 %-kal csökkentette le
• Parkinson-betegségben szenvedő a járásban és beszédben jeletkező jobbulásról számol be
• a mensesszel kapcsolatos problémák javulása
• orvosi jelentés szerint két HIV AIDS-es beteg két hét alatt
• csökkenő tünetekről számolt be
• a fogászati higiénia javulása
• szellemi energia és a koncentrálási képesség növekedése
• glaukómás eredetű szembeli nyomás csökkenése gyógyszerhasználat nélkül
• a sportokban megkívánt erő és erőnlét növekedése 10 napon belül
• a testi erő gyarapodása
• a visszatérő migrénes fejfájások számának csökkenése
• jobban pihentető alvás, éjszakánként kevesebb alvással több energiára tesznek szert
• az emlékezőtehetség frissülése
• a hormonháztartás kiegyensúlyozása
• a nyomelemek hatásosabb felszívódása
• jobb immunreakció megfázások és influenza ellen
• a vércukor szintjének normalizálódása
• a prosztatamirigy működésének javulása
• a pajzsmirigy funkció normalizációja
• sebek, sérülések és véraláfutások gyorsabb gyógyulása
• alkoholizmus és dohányzás könnyebben kontrolálható
• vérhígító, amely az agyvérzés veszélyét 60 %-kal csökkenti
• a klimax tüneteinek lecsökkentése
• meghosszabbítja a vörösvértestek élettartalmát
• segíti a fiatalkori hajszin és hajnövekedés helyreállítását

Az indium egy olyan nyomelem , amely összehangolja a szervezetünk működését. Érdemes az indiummal további kutatásokat végezni, mert csak így tudjuk az eddigi eredményeinket igazolni, és új területeken kell kipróbálni az indium jótékony hatását. Az indium nem csodaszer, de a kisérletek azt bizonyitották, hogy egy teljesen új anyagot ismertünk meg, amivel érdemes további vizsgálatokat végezni ahhoz, hogy teljesen megismerjük a hatás-mechanizmusát. A  betegeknél mértük az ubikinon koncentrációját is, indium szulfát adása után megemelkedett a vérben az ubikinon koncentrációja.Tudott dolog, hogy

az ubikinon a mitokondriumban fejti ki hatását, ezért Nobel díjat is kaptak. Óvatos még a kérdés is, hogy vajon az indium hol fejti ki a hatását. Ez egyelőre megválaszolatlan kérdés, csak a további kisérletek adhatják meg erre a korrekt választ. A grafikonokon önök is láthatják a különböző laboratóriumi paraméterek változásait. Nagyon lényeges  a szabad gyökök változása pozitív irányban, mert a szabad gyökök pontosan jelzik a betegség stádiumának változásait. A betegségeket már akkor jelzik a szabad gyökök, amikor a tünetek még nem jelentkeztek a pácienseknél.

Felhasznált irodalom

Chandra R.K.: Trace elements and immune responses 1992.

Schroeder, Dr. Henry, Journal of Nutrition 106: 198-203,1976

Underwood, Eric,editor, ,Trace Elements in Humanand Animal Nutrition, 4th Edition, Academic Press, New York,1977.4. 
Dr Robert Lyons:Indium The Missing Trace Mineral. 2001.USA.New Health Press,In

Schroeder, Dr Henry,-Scandium,Chromium, Gallium, Ytrium, Rhodium,Palladium, Indium in Mice Effects on Growth and Life Span-,Journal of Nutrition 101:1431 8, 1971.

Bonadio, George, -Methods for Administering Nutritional Indium- United State Patent,    Washington,D.C.1999.

Allen, Dr Timothy, The Encyclopedia of Pure   Materia Medica- Medi T, 2001.

Smith, Ivan C. et al,-Trace Metals in the Environment, Volume 5-Indium, Ann  Arbor Science Publishers, 1978.

Mirevski, A et al (1996) Total Antioxidant Status and superoxide dismutase after cerebrovascular accident.XVI International Congress of Clinical Chemistry, London,  Poster 103.

Sahney, M. and Sainani, G.S. (1997).Oxidatíve stress and antioxidants in coronary heart disease and hypertension.International Symposium of Free Radicals in Vdaipur  India,22-24 September 1997.

Dr Pais István 1989. A mikroelemek fontossága az   életben. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem.
Guba Ferenc Orvosi Biokémia.1988.Medicina    Könyvkiadó.

Csaba György A biológia aktuális problémái 34.A lipidperoxidáció molekuláris mechanizmusa és mennyiségi mérése. 1986.Medicina könyvkiadó.

Knoll József Gyógyszertan I. II. 1993. Medicina Könyvkiadó.

Lencz,G, Coenzyme, a Biochemical Rationale for the Therapeutic Effects of Coenzyme Q. Wiley Chichester.1985.

Anderson, R.A. : Trace elements and cardiovascular diseases 1991.USA.

Bhemer G.J.,Hill,GM,Dick R.D. Drasad A.S:Interactions of trace elemen clinical             significance 1995.USA.

Dr.John Greff, Ibolya Tóth: Trace elements and alginit 1990.Canada

Tóth Ibolya, Kosáry Judit: A Q10 hatásának biokémiai háttere és alkalmazhatósága gyógyászatban. MTA  Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei Studium Kiadó, Nyíregyháza. 1999.

Tóth Ibolya, Kosáry Judit: Szabad gyökök keletkezése- kivédésük  MTASzabolcs-Szatmár –Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei 2001.

Stryer, Lubert: Biochemistry New York 1996.USA.

Evans,I.R.:Epidemology and trace elements 1998.New York USA.

Ehmann W.D.: Brain trace elements in Alzheimer s disease   1998.New York. USA.

TARTALOMJEGYZÉK.

Előszó

Az indium geokémiája                                                                                                     

Az indium a gyógyászatban

Az indium és a fémionok kapcsolata

A koncentráció és az élettani hatás kapcsolata

A mikroelemek felvehetősége és az indium

Szív és keringési betegségek

Indiumszulfát adása szív és érrendszeri betegségeknél

Máj és zsíanyagcsere betegségek

Indiumszulfát adása különböző máj és zsíranyagcsere betegségeknél.

Az enzimek

DNS-RNSAz immunbetegségek

Indiumszulfát adása immunbetegségeknél.

Az endokrin betegségek és az indium kapcsolata

Az indiumszulfát adása menopausaban

Indium és az időskori megbetegedések

A táplálék biokémiai szempontból és az indium

A mikroelemek és néhány betegség közötti összefüggés

Szabadgyökök- antioxidáns rendszer-indium

A sejtek felépítése

A laboratóriumi paraméterek grafikus ábrázolása